Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.3 Mátrai István: A Tisza vízlépcsői

duzzasztási szint alatt. Az akkori tervek nem valósultak meg, és csak a jelen század 30-as éveiben indultak meg az újabb tervezések, a megvalósulás pedig már a felszabadulás utáni időszakra, 1954-re jutott. Érdekes megemlíteni, hogy végleges tiszalöki vízlépcső nagyjából a 100 évvel ezelőtt elképzelt helyre jutott, amit döntően a Keleti-főcsatorna helye szabott meg (4. ábra).

A Tisza több lépcsővel tervezett teljes csatornázására több évtized óta voltak elgondolások. A középső szakasz csatornázási terve közül a legjelentősebb Ruttkay Udo terve volt, amely szerint a Sajó torok alatt, Tiszasze- derkénynél és Körös torok felett, Tiszaugnál épült volna két folyami vízlépcső, az árvízszint felett több m-rel magasabb duzzasztással kialakított hatalmas tározótérrel. Az elgondolást nem valósították meg elsősorban a túlságosan magas duzzasztás következtében előre nem látható védelmi berendezések és a hordaléklerakódás miatt.

A teljes Tisza-szakasz vízlépcsőzési terve az 50-es években alakult ki először négy folyami vízlépcső feltételezésével, amelyek a tiszalöki vízlép1.3—4. ábra. A Tiszalöki-vízlépcső és környezetének helyszinrajza egyitoe és most

Fig. 1.3—4. Plan of the Tiszalök Barrage and its surroundings in the past and to-day. 1 = Barrage contemplated (1867), 2 — Tiszalök Barrage (1954), 3 = Eastern Main Canal,

4 = Flood levee

Рас. 1.3—4. План местности до строительства гидроузла Тисалёк и теперь 1 = проектировавшаяся плотина (1867 г.), 2 — гидроузел Тисалёк (1954 г.),

3 = Восточный магистральный канал, 4 = противопаводковая дамба

57