Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.3 Mátrai István: A Tisza vízlépcsői

Fig. 1.3—1. Longitudinal profile of the Tisza River. 1 = Confluence with the Danube, 2 = Barrages contemplated, under construction, or completed, 3 = Boundary between Hungary and Yugoslavia, 4 = Levee crest, 5 — Bottom, 6 — Highest water level, 7 = Lowest water level, 8 = Danube—Tisza Canal, 9 = Net storage volume, 400 million cu.m

Puc. 1.3—1. Продольный профиль Тисы. 1 — впадение в Дунай, 2 = проектируемые, стоящиеся или построенные гидроузлы, 3 = венгеро—югославская государственная граница, 4 = гребень дамбы, 5 — дно русла, 6 = максимальный уровень воды, 7 = минимальный уровень воды, 8 = канал Дунай—Тиса, 9 = полезная аккумуляционная емкость 400 млн ж3

200 mm-t is, ezért a Tisza-völgy mezőgazdasági fejlesztésének fontos tényezője a hiányzó csapadék öntözéssel való pótlása.

A Tisza vízhozamainak szélsőséges ingadozása miatt azonban természetes viszonyok között nem lehet nagyobb öntöző vízkivételeket biztosítani. Míg az 1%-os árvizek a 4000 m3/s értéket érik el, addig a száraz években a vízhozam 100 m3/s-nál is kevesebb. A 2. ábra bemutatja a Tisza jellemző vízjárását a szegedi szelvényben. Látható, hogy a tavaszi árhullámok után, a nyár végén és ősszel vannak a legkisebb vízhozamok. Az öntözéses vízellátásban szokásosan alapul vett 80%-os tartósságú vízhozam a nyár végén 150 m3/s alá csökken. Szélsőséges az évente lefolyásra kerülő víztömegek értéke is. Szárazabb és csapadékosabb években kereken 10 és 40 milliárd m3 között változik az évente lefolyó víztömeg. Még nagyobb az ingadozás, ha a nyári — növénytermelési — időszakban lefolyó víztömegeket vizsgáljuk.

Az 1941-es bő csapadékú évben 22, míg az 1950-es száraz évben csak 2,9 milliárd m3 víz folyt le a nyári időszakban.

50

1.3—1. ábra. A Tisza hossz-szelvénye