Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.1 Dégen Imre: A Kiskörei-vízlépcső vízgazdálkodási jelentősége
nemcsak mint az egységes európai víziúthálózat lényeges láncszemét alkotó — a Dunát a Tiszával összekötő — szállítópálya, és az általa érintett területek gazdasági fejlődésének új lehetőségeit megnyitó területfejlesztési tényező fejti ki hatását, hanem mintegy 80—100 m3/s vízátvezetéssel mint vízpótló létesítmény is gazdaságilag kedvező hatásfokkal kapcsolható a tisza-völgyi rendszerhez. Építését indokolja a Duna—Majna—Rajna-csatorna megépülésével 1980 körül megnyíló nagy nemzetközi európai vízi út is. Az évi 270 millió tonnás összforgalmú rajnai víziútrendszerrel való ösz- szeköttetés nagy hatással lesz a Dunára mint nemzetközi vízi útra, amelynek forgalma évről évre dinamikusan növekszik ugyan, de még csak az évi 50 millió tonnát közelíti meg. Az 1985. utáni fejlesztési időszakban a Tiszalöki-vízlépcsőhöz illeszkedően a Dombrádi-vízlépcső és a Veresmarti-tározó, majd ezt követően a Vásárosnaményi-vízlépcső kiépítését (6. ábra) irányozza elő a távlati fejlesztési koncepció. Távlatilag célszerűnek tartjuk szomszédainkkal közösen megvizsgálni a Kárpátukrajnában és a vízgyűjtő más hegységi területein kiépíthető közös érdekű tározók létesítésének lehetőségét. A Tisza-völgy társadalmi és gazdasági fejlődése megköveteli a vízgazdálkodás komplex fejlesztését, a vízkészletek optimális hasznosítását, a vízkárelhárítás, a vízszolgáltatás, a vízpótlás és a vízminőségvédelem egységes rendszerének kiépítését, amely a lefolyás fokozatos, majd teljes szabályozásával érhető el. Számolhatunk azzal, hogy ez eleinte egymástól többé-ke- vésbé függetlenül fejlődő, majd fokozatosan összekapcsolódó több célú vízgazdálkodási létesítményrendszerek egyesüléséből kialakul a Tisza-völgyi Vízgazdálkodási Rendszer, amely a Tisza-völgy komplex vízgazdálkodási szabályozási programjának végső kibontakozását jelentené. A vízgyűjtő mind nagyobb térségére kiterjedő lefolyás-szabályozás túlnő a nemzeti határokon és egyre szorosabb kapcsolatba hozza a vízgyűjtő területeken fekvő országok vízgazdálkodását. Nyilvánvaló, hogy a Tisza-völgyben az egész vízgyűjtőre kiterjedő lefolyás-szabályozás csak az érintett országok érdekeinek kölcsönös figyelembevételével, a vízgyűjtő területnek vízgazdálkodási szempontból való egységes szemlélete alapján, az összes érintett ország együttműködésével valósítható meg. A szocialista táborhoz tartozó öt tisza-völgyi ország felismerte, hogy a korábbi elszigetelt megoldások helyett, összehangolt tervszerű együttműködéssel kell törekedni a természetileg és rendszerint gazdaságilag is összefüggő vízgazdálkodási feladatok legjobb hatásfokú, valamennyi érdekelt ország javát szolgáló megoldására. Az együttműködés kibővítésére, a tisza-völgyi vízgazdálkodás átfogóbb, összehangolt vizsgálatára és megoldására nyújt módot a KGST Komplex Programja. A sokoldalú nemzetközi együttműködés hasznosan egészíti ki a szomszédos országokkal fennálló kétoldalú vízügyi egyezményeken alapuló kapcsolatainkat. 37
