Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

3. rész. A Kiskörei-vízlépcső építéséhez kapcsolódó alapvető vízrendezési és vízhasznosítási munkák - 3.1 Dengelegi András–Kollár Ferenc: Kapcsolódó folyamszabályozási, belvízrendezési és öntözési munkák

szükséges lesz a belvízhálózat olyan továbbfejlesztése, hogy a talajvízszin- szabályozás is megoldható legyen. Ez a továbbfejlesztés talaj csőhálózat építését jelenti.

Mivel a vízlépcső ütemekre bontva épül, ezért indokolt volt ezt a hatalmas belvízfejlesztési feladatot is ütemekre bontani.

Az I. ütemben a következő öblözetek részleges vagy teljes fejlesztése készül el:

Tározómenti öblözetek:

24 b Báberei öblözet 24 c—1 Űjlőrincfalvai öblözet 24 c—2 Poroszlói öblözet 25 a Sajfoki öblözet

59 b Örvényabádi öblözet

(részleges)

60 a, b Mirhógyolcsi öblözet

Öntözésfejlesztés miatt fejlesztendő öblözetek:

63 Mesterszállás—bartapusztai öblözet (részleges)

66 a, b Kungyalu—gyügeri öblözet 66 c Kékeslapos—tóközi öblözet

A belvízrendezési munkák terveit a VIZITERV készíti, a munkák lebonyolítását pedig az OVIBER végzi, a kivitel a VIÉP, a Középtiszavidéki és az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság feladata.

3. Öntözés

A vízlépcső öntözésbe vont területei három nagy rendszert alkotnak: 1. a böge és tározó, 2. a nagykunsági és 3. a jászsági rendszert (4. ábra). Az öntözésre és halastavak céljára 179 m3/s vízmennyiség áll rendelkezésre. A három nagy rendszer adatait a II. táblázat adja.

Az öntözőrendszerek kialakítását a mezőgazdasági szempontok mesz- szemenő érvényesítésével korszerű, gondos tervezési munka előzte meg. Talajtani szempontból figyelembe vették az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet által kidolgozott szakvéleményeket és külön készített mezőgazdasági fejlesztési tervek alapján a termelési, üzemi feltételeket és domborzati viszonyokat is.

A jelenleg berendezett és üzemben levő öntözőtelepeket szétszórtan — több részben provizórikus —, úszószivattyús vízkivétel látja el vízzel, melyek jó része felújításra vár. Az eddigi általában szivattyús vízellátást a jövőben legnagyobb részben gravitációs, kisebb részben csökkent emelési magasságú szivattyús vízellátás váltja fel. Az esőztető öntözési mód nagymértékű alkalmazásával a domborzatilag gyűröttebb — de egyébként megfelelő — területek is bevonhatók az öntözésbe.

Az egyes rendszerek öntözőfürtökre oszlanak. Ezek kialakításánál döntően az egységes vízellátás (fürtfőcsatorna), a gazdaságosság és telepü215