Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

3. rész. A Kiskörei-vízlépcső építéséhez kapcsolódó alapvető vízrendezési és vízhasznosítási munkák - 3.1 Dengelegi András–Kollár Ferenc: Kapcsolódó folyamszabályozási, belvízrendezési és öntözési munkák

A végzett gázlórendczési munkák főbb adatai

I. táblázat

Elvégzett munkák

Sorszám

Gázló neve

Tisza folyam km

kő munka m3 (1)

rózsemunka

m*

(2)

kotrás

m3

(3)

í.

Véselaposi

410,2—411,1

2 342

884

_

2

.

Tiszaderzsi (pávaszigeti)

412,4—414,5

4 908

794

—

3.

Cserőközi

417,6—410,5

258

—

—

4.

Aranyosi

419,8—420,8

462

2 830

—

5.

Tiszafüred-alsó

432,5—435,2

—

—

7 600

e.

Tiszafüred-felső (hordódi)

436,2—437,8

—

—

42 400

Table I. Main data on ford regulation work performed. 1 = Rip-rap work,

2 = Brushwork, 3 = Dredging

Таблица I. Основные данные проведенных работ по регулированию перекатов: 1 = каменные работы, 2 = фашинные работы, 3 = черпание

2. Belvízrendezés

A vízlépcső hatásterülete 63 belvízöblözetet, összesen mintegy 10 000 km2 nagyságú területet érint (2. ábra). Ez az ország 44 000 km2 kiterjedésű síkvidéki területének csaknem 25%-a. Ezen a területen a belvízrendezéssel szemben az általános követelményeken túlmenő igények is jelentkeznek. Az öntözött terület az eddigi többszörösére növekszik, így több víz is kerül a területre. Ez részben csurgalékvíz formájában terheli a vízelvezető hálózatot, részben a talajvizet táplálja és ez utóbbi jelenség — a lefolytatott kutatások szerint — káros is lehet.

A magas talajvíz, ha a növény szempontjából pillanatnyilag esetleg kedvező vízellátottságot jelent is, káros talaj fejlődési folyamatokat indíthat meg. (Ez a Tisza-völgy jelentős részére érvényesnek mondható.) Így a talajvízszin-szabályozás problémájában oda kell jutni, hogy — a növény pillanatnyi igényeitől eltekintve és a magas talajvíz káros hatásait értékelve — keresni kell a megengedhető legkisebb talajvízmélységet. Ez — dr. Szabolcs István és társai munkájának eredményeképpen — a helyi viszonyoktól függően, általában a térszín alatti két-három méterben jelölhető meg.

Gyakorlatilag tehát a problémát úgy kell felvetni, hogy nem a növény- állomány fejlődése szempontjából kedvező talajvízszin szabályozását kell megoldani, hanem a természetes talajvízszin öntözés okozta eltolódását kell olyan mértékben korlátozni, hogy mélysége ne lépje túl a károsnak mondott 2—3 m-t, mint mélységi határt.

Ugyanakkor az öntözésfejlesztés során a vízszétosztó hálózat független lesz a vízelvezető hálózattól, ami a belvízrendszer főcsatornáinak eddigi túlterhelését az öntözési idényben megszünteti. Ezáltal ismét lehetővé válik a terület teljes csatornahálózatának — céljának megfelelő — üzemben tartasa.

14*

211