Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.9 Szászhelyi Pál: A Kiskörei-vízlépcső és öntözőrendszereinek beruházási tapasztalatai
— a betonadalék-anyagok átmeneti határérték feletti szennyezettsége; így a homokos kavics magas agyagtartalma, a nemes zúzalék összetapadt agyagrögös állapota, — főleg az előzőkből eredő, az építés első időszakában jelentkező betonminőségi hiányosságok és azok kijavítását célzó pótmunkák (vésés, újrabetonozás), — vízépítési kőhiány és kőszállítási nehézségek, — kedvezőtlen útviszonyok, főleg a műtárgyat megközelítő Heves— Hevesvezekény—Kisköre főközlekedési út késedelmes és nem megfelelő felújítása, — a Ganz-MÁVAG gyár gyártási, korrózió védelmi és szerelési munkáinak lemaradása, főleg 1970. évben és 1971. I. félévben, — szakmunkás-, főleg vasbetonszerelő- és ácshiány, — az 1970. évi nagy tiszai árvíz és az 1970. évi építési-szerelési munkákban jelentkező nagyarányú általános lemaradás, — egyes építményeknél kritikus építési időszakban a szükséges kapacitások időben nem álltak rendelkezésre. A beruházás tervszerű megvalósítása érdekében a menet közben jelentkező nehézségek, akadályok elhárítása sok esetben jelentős koncentrálást, széles körű koordinálást, főhatósági beavatkozást és intézkedést igényelt. Összességében úgy értékelhető, hogy elhárításuk a bonyolító szervezet intézkedései mellett az irányító főhatóságok, a tervező-lebonyolító-ki- vitelező szervek, a patronáló KISZ központi szervei és a kivitelező vállalatok KISZ-szervezetei összefogásának eredményeként értékelhető. Itt különösen kiemelem, hogy a KISZ eredményesen szervezte és „zöld utat” biztosított a kritikus időszakokban az építőanyaggyártó, valamint azokat szállító közlekedési vállalatoknál. A nehézségek felsorolása mellett utalni kell arra, hogy a kivitelezést nagyrészben segítette a dolgozók kedvező szociális ellátottsága és a megfelelő munkahelyi körülmények. A munkások elhelyezése kulturált körülmények között történt. A közművesített lakótelep az építés ideje alatt a munkások elhelyezését szolgálta, az üzemi étkeztetés korszerű étteremben történt és az ABC áruház a mindennapi vásárlási igényeket elégítette ki, amelyek később az üzemi központ, majd a kialakuló idegenforgalmi és üdülési igényeket is kielégíti. Az egészségügyi ellátás a helyszínen orvosi rendelő, külön üzemorvos beállításával történik. 5. Finanszírozás, pénzügyi (banki) bonyolítás A Kiskörei-vízlépcső és öntözőrendszerei főműveinek I. építési üteme, a nagyságrendjét tekintve egyedi nagyberuházás. A beruházás teljes egészében állami pénzeszközökből valósul meg, amelyet kezdetben a Magyar Beruházási Bank (MBB), 1972. január 1-től jogutódja az Állami Fejlesztési Bank (ÄFB) kezel. Ez a Bank végzi a számlák vezetését és a pénzügyi lebonyolítást. 200
