Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.7 Dénes Sándor–Ziegler Károly: A vízerőmű technológiai berendezései

Az olaj gazdálkodás és tárolás rendszere biztosítja a turbinák szabá­lyozó- és kenőolajának, a duzzasztómű és hajózsilip munkahenger-olajának, végül a trafók és megszakítók töltő olajainak fogadását, tárolását, cseréjét, tisztítását. Az ehhez tartozó technológiai berendezések 6 db földbesüllyesz- tett olajtárolóból, hordozható szivattyúkból, elzáró berendezésekből és cső­vezetékből, tisztító centrifugából stb. állnak. 2. Villamos berendezések A vízerőmű villamos berendezésének kialakítása annak az — általános erőműépítési gyakorlattól eltérően jelentkező — soki'étű feladatnak figye­lembevételével történt, melyet e berendezésnek ki kell szolgálnia. E vil­lamos berendezés ugyanis nemcsak, és talán nem is elsősorban a vízerőmű­ben termelt villamos energiának az országos nagyfeszültségű hálózatba juttatását szolgálja, hanem e feladaton túlmenően olykor nem jelentékte­len időtartamon keresztül, és nem kis teljesítménnyel középfeszültségű hálózatot ellátó alállomásként is kell működnie, továbbá lényeges feladat­ként biztosítani kell a duzzasztómű berendezéseinek, valamint az erőmű víztelenítő rendszerének folyamatos és zavartalan villamosenergia-ellá- tását is. A napjainkban létesülő, és az országos nagyfeszültségű hálózatra ter­melő erőművekhez képest megállapítható fenti feladatkör bővülés a követ­kező okokból adódik: A vízerőmű olyan területen létesült, melynek mindegyre növekvő kö­zépfeszültségű fogyasztói igényeit eddig a viszonylag távol levő alállomá- sokról hosszú és ezért nem eléggé nagy átviteli képességű középfeszültségű távvezetékekkel látták el. A vízerőmű létesítése e helyzeten alapvető vál­toztatás lehetőségét teremtette meg. Az itt termelt villamos energia for­galmazására szolgáló 120 kV-os hálózati kapcsolatnak ugyanis kedvezőtlen hidrológiai helyzetben egyszersmind a fogyasztói területen jelentkező igé­nyek biztonságos ellátására is alkalmasnak kell lennie. Ugyanekkor a duz­zasztómű berendezéseinek minden körülmények között zavartalan működ­tetésével, valamint a jelentős részben állandóan külső víznyomás alatt levő erőmű épületnek a víztelenítésével kapcsolatos folyamatos villamosenergia­ellátási igények is különleges biztonságú hálózati kapcsolat megvalósítását tették szükségessé. A vázolt követelményeket a villamos berendezés kialakítása az 5. áb­rán látható villamos kapcsolási sémából jól megállapíthatóan tükrözi és megfelelő módon ki is elégíti. A villamos berendezés központi elemének a 120/22/2,5 kV-os áttételű, mindhárom irányban 14 MVA-rel terhelhető két terciär transzformátor tekinthető. Az erőmű szárnyépülete mellett a felvízi oldalon elhelyezkedő transzformátorok a Ganz Villamossági Művekben készültek, és a 120 kV-os csillagpontban elhelyezett, terhelés alatt is működtethető + 15%-os fe­szültségszabályozási lehetőséggel bírnak. A transzformátorok három feszültségszintjére csatlakozó 120, 22, ille­tőleg 2,5 kV-os berendezések főbb jellemzői a következők: 174

Next

/
Thumbnails
Contents