Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.5 Csecskedy Géza–Kovács Géza: Az építés szivárgásgátlási és víztelenítési munkái
2.5—5. ábra. Gátszakadás az aranyosi kísérleti medencénél Fig. 2.5—5. Levee rupture at the Aranyos experimental basin Рис. 2.5—5. Прорыв дамбы в опытном бассейне у с. Аран'еш A depressziós vonal a csatorna és töltés közötti területet nedvesen tartja, ezért itt erdősávtelepítés szükséges. A szivárgó csatorna rendszerint belvízcsatornaként is szolgál és a töltés mellett telepített szivattyútelep-hálózattal együtt egységes rendszert képez. A tározó vízszintjének a korábban tervezettnél fokozatosan magasabbra való emelésével a régi árvízvédelmi töltés egy szakaszánál hátráló partsuvadást, majd a gát átszakadását idézték elő (5. ábra), mely statikai nagymintakísérlet módjára felvilágosítást adott az állékonysági körülményekre vonatkozólag. 4. A vízlépcső munkagödrének talajvízszint-süllyesztése A vízlépcső főbb műtárgyainak alapozási síkjai az első vízadó rétegben vannak, a vízerőtelepé legmélyebben, s e felett 6—7 m-rel a másik két műtárgyé. A finomhomok szemeloszlási görbéje olyan, hogy a gravitációsan vízteleníthető talajok tartományába esik, de közel van a már csak vákuum- kúttal vízteleníthető tartományhoz. 139
