Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
I. rész: A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására - 1. A vízi munkálatok kezdetei a Kárpát-medencében és szerepük Magyarország gazdasági életében a XVII. század végéig
1.7. ábra. A sárvári vár a XVII. században vár irányában. Ilyen előkészületek után tudta a 2200 főről 300 főre leolvadt maroknyi csapat által védett, rommá lőtt várat elfoglalni. Nemcsak védelmi célú vízi munkálatoknak, de e munka eredményességének is példája a Rába-völgy egyik nagymúltú települése a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál épült Sárvár, a Kanizsayak és a Nádasdyak fészke (7. ábra). Az egész idő alatt nem került török kézre, sőt Nyugat-Dunántúl egyik legfontosabb gazdasági és kulturális középpontjává emelkedett. (Sárvár ősi kelta település volt, a római korban pedig fontos állomás a keleti határhoz vezető hadi úton. A honfoglalás után és a középkorban jelentős földvár, de igazán számottevő erőddé csak a Kanizsay és Nádasdy család építette ki a XV—XVI. században.)53-54 A török kor vízi munkálatai közül a legnagyobb hatású a Balaton lefolyását biztosító Sió-csatorna elzárása volt, aminek következtében a Balaton vízszintje korábban soha nem tapasztalt mértékben (mintegy 2—3 m-rel) megemelkedett. Ekkor került ismét víz alá a Nagy-berek és a Balaton déli partja, s így az itteni erődök megközelíthe- tetlenné váltak. Jelentős vízépítési munkálatokkal járt a folyótorkolatoknál épült várak közül Győr, Szolnok és Tokaj megerősítése is (8. ábra). Már bizonyos folyószabályozási tapasztalatokra vall, hogy a Szamos egyik kanyarulatára épült szatmári vár védelmének fokozása érdekében 1543-ban kanyarátvágást végeztek. A hadászati jellegű védelmi munkálatok elmocsarasító hatására jellemző az ország keleti részében, az Ecsedi-lápon kívül, a Berettyó és a Körösök völgyének elmocsara- sodása is. A XVI—XVII. század folyamán itt is számos korábban virágzó földműves település, község vált a vízi világ martalékává. (Szerep, Szeghalom, Gyarmat, Bucsa és még sok más község.) Az ilyen munkálatok közül említésre méltó még a Kis-Kö- rös-Csatorna építése is, mely a Sebes-Körösből Nagyvárad alatt kiágazva Bocskai István nagykereki várának védelmére szállította a vizet a vár árkaiba. Különösen nagyszabásúak lehettek a délebbi végvárak: Békés és a vidék legfontosabb erődje. Gyula védelme érdekében végzett munkálatok (9. ábra). A területet (1820 körül) először feltérképező Huszár Mátyás szerint itt nagyarányú munkálatokat végeztek e várak védelmére, s még a folyó medrét is megváltoztatták, nyugatabbra helyezték.* A legtovább török kézen maradt délvidéki Temesvár védelmében a természeti * Gallacz1 I. 41. sz. i. m. 1. köt. 218. p. 42
