Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 9. A Körös–Berettyó vízrendszer

tói kiindulva 11 átvágást készítettek, amelyek közül a Szeghalom közelében lévő 11. a leghosszabb, 2,5 km. Ehhez az átvágáshoz csatlakozik az új Sebes-Kőrös medre, amely átvágta a Kis-Sárrétet és a határunk közelében lévő Nagyharsánynál kapcsolódott a régi mederbe (72. ábra). Az új csatorna 40,8 km hosszú és fenékszélessége 11,4 m. Nagy- harsány és Nagyvárad között még 15 kisebb átvágás készült. A végrehajtott meder- szabályozással a folyótorkolat és Nagyvárad közötti szakasz 174 km-ről 97 km-re csökkent.

A kétoldali árvédelmi töltések műszaki adatai az alábbiak: a jobb parton 61 km, a balparton 57 km hossz, az 1855. évi nagyvíz felett 1,26 m magasság, 2,36 m koronaszélesség. A kétoldali töltések távolsága a Be- rettyó-torok alatt 80 öl — 152 m és a torok felett 60 öl = 114 m. A terv szerint a végrehajtandó földmozgatás mintegy 2,5 millió m3 volt. A munkákból 1861-ig elkészült a mederkiásás 87%-a és a töltések 71%-a. Az aszályos években itt is szünetelt a munka és annak hiányzó részét az 1870— 79 közötti években fejezték be.

A Fehér-Körös szabályozása ugyancsak a közös terv keretében indult meg. (Lásd a

XIX. számú térképpárt!) Az eredeti tervtől azonban lényegesen eltérő volt a végrehajtás. Az történt ugyanis, hogy 1855-ben az árvíz elöntötte Gyula városát és a megfelelő méretű töltés a belsőségek közt csak igen költséges kisajátítások árán lett volna létesíthető. Ezért a Helytartótanács úgy rendelkezett, hogy a tervtől eltérően, a Fehér- Köröst Gyula városán kívül futó újonnan ásott mederben kell elvezetni; ez az ún. Gyula—Békési nagycsatorna. Ez az új meder Gyula és Gyulavári között indul ki a régi mederből és 7,5 km hosszú egyenessel jut a Doboz határában fekvő Szanazug dűlőig. Itt megtörik és újabb 11,5 km hosszú egyenessel csatlakozik Békésnél az 52. sz. átvágás felső végéhez. Az új nagy csatorna sza- nazugi töréspontjánál pedig egy 379 m hosz- szú csatorna létesítésével a Fekete-Köröst bevezették az új csatornába, vagyis az új Fehér-Körösbe. Így alakult ki a szanazugi új Fehér-Körös-torkolat, illetve innen lefelé a Kettős-Körös. A Fehér-Körös szabályozatlan hossza Borosjenő—Békés között 125 km volt, ami 93 km-re csökkent. A nagy-csatorna töltéseivel együtt elkészült 1861-ig, míg a többi kisebb átmetszések építése az 1870- 1879 közötti évekre maradt.

11.72. ábra. Párhuzammű építése az új Sebes-Körösön a múlt század végéről

347