Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 8. A Közép-Tisza-vidék Tokajtól Csongrádig
mellett ma is meglevő „9 likú” kőhíd nagyságán (66. ábra). A híd a vizek szabályozása előtt, 1827—1833 között épült és nyílásainak összes hossza 76,5 m.267 Ma már — amikor a szabályozott Tisza árvizei nem juthatnak a Hortobágyra a Hortobágy folyó maximális vizeinek levezetésére is elegendő 2 hídnyílás. A Hortobágy síkság a vizek szabályozása előtt az említett elöntésekből származó hatalmas mocsarak, zsombékok, nádasok és az ezek között elterülő csaknem növénytelen szikesek területe volt. Az észak-déli irányú csekély esésű, széles Hortobágy-völgy délen a Berettyó völgyébe torkollik. A szabályozás előtti időkben a Hortobágy-völgy mocsárvilága egybeolvadt a Berettyó által táplált Nagy-Sárrét nevű mocsárral, ahonnan a vizek tovább húzódtak lefelé a Körösök völgyébe, majd onnan a Tiszába. Elképzelhető, hogy hetek, sőt hónapok is elteltek, amíg a Tiszadob- Kesznyéten szakaszon a Tiszából kilépett vizek, illetve azoknak egy része, a Hortobágy és Körösök völgyén át Csongrádnál ismét visszajutott a Tiszába. A Tisza bal part „ősi” vízrajzának ismertetésénél még a Dob és Szederkény községek közt félkörívben kanyargó Tisza által körülölelt területtel kell foglalkoznunk. Tudjuk, hogy a Hortobágyra kiömlő vizek nagy része ezen a Tisza-szakaszon lépett ki a medréből és így válik érthetővé — a régi térképet szemlélve, — hogy miért kezdődött itt a Ti- sza-szabályozás munkája 1846-ban azzal, hogy Dob és Szederkény között kereken 8 km hosszú tiszai átvágás épült, két partján - először a bal parton — pedig árvédelmi töltés. A Tisza-szabályozás legfőbb célja az volt, hogy az Alföld megszabaduljon a Tisza kiömlő vizeitől és ennek az átmetszésnek a létesítésével már induláskor nagy lépést tettek a cél felé. Az új Tisza-átvágás létesítésével kereken 50 km2 területű sziget keletkezett, amelyik az átvágás létesítése óta többé nem Tisza bal parti, hanem jobb parti terület. A Tokaj alatti jobb parti Tisza-vidék régi vízrajzának ismertetése során először a jobb part legnagyobb mocsárvidékével, a Taktaközzel kell foglalkozni. A területet keletről és délről a Tokaj—Tiszaluc közötti Ti- sza-szakasz, északról és nyugatról pedig a Tarczal—Zombor—Szada—Harkány—Lucz községek vonaláig lenyúló dombvidék lába határolja. Nagysága mintegy 250 km2. A terület nagyobb része vízjárta mocsárvilág. Ez érthetővé is válik, ha meggondoljuk, hogy a Tisza és a dombvidék közé zárt mélyfekvésű területre igyekezett kelet felől a Tisza medréből kilépő víz, különösen Kistokaj és Esz- lár között, a másik oldalról pedig a dombvidékről lefutó patakok, a Mádi, a Szerencs, a Gilipp és Harangod-patak. Az itt összegyűlő vizek több kisebb-nagyobb állandó jellegű tavat alkottak, amelyek túláradó vizei számos éren tekeregve végül is a Takta nevű vízfolyásba jutottak. A hallatlan kacskarin11.66. ábra. Kilenclyukú híd a Hortobágyon 313
