Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 8. A Közép-Tisza-vidék Tokajtól Csongrádig

mellett ma is meglevő „9 likú” kő­híd nagyságán (66. ábra). A híd a vizek szabályozása előtt, 1827—1833 között épült és nyílásainak összes hossza 76,5 m.267 Ma már — amikor a szabályozott Tisza ár­vizei nem juthatnak a Hortobágyra a Hor­tobágy folyó maximális vizeinek levezeté­sére is elegendő 2 hídnyílás. A Hortobágy síkság a vizek szabályozása előtt az említett elöntésekből származó hatalmas mocsarak, zsombékok, nádasok és az ezek között elte­rülő csaknem növénytelen szikesek területe volt. Az észak-déli irányú csekély esésű, szé­les Hortobágy-völgy délen a Berettyó völ­gyébe torkollik. A szabályozás előtti idők­ben a Hortobágy-völgy mocsárvilága egybe­olvadt a Berettyó által táplált Nagy-Sárrét nevű mocsárral, ahonnan a vizek tovább húzódtak lefelé a Körösök völgyébe, majd onnan a Tiszába. Elképzelhető, hogy hetek, sőt hónapok is elteltek, amíg a Tiszadob- Kesznyéten szakaszon a Tiszából kilépett vizek, illetve azoknak egy része, a Horto­bágy és Körösök völgyén át Csongrádnál is­mét visszajutott a Tiszába. A Tisza bal part „ősi” vízrajzának ismerte­tésénél még a Dob és Szederkény községek közt félkörívben kanyargó Tisza által körül­ölelt területtel kell foglalkoznunk. Tudjuk, hogy a Hortobágyra kiömlő vizek nagy része ezen a Tisza-szakaszon lépett ki a medréből és így válik érthetővé — a régi térképet szemlélve, — hogy miért kezdődött itt a Ti- sza-szabályozás munkája 1846-ban azzal, hogy Dob és Szederkény között kereken 8 km hosszú tiszai átvágás épült, két partján - először a bal parton — pedig árvédelmi töl­tés. A Tisza-szabályozás legfőbb célja az volt, hogy az Alföld megszabaduljon a Tisza kiömlő vizeitől és ennek az átmetszésnek a létesítésével már induláskor nagy lépést tet­tek a cél felé. Az új Tisza-átvágás létesíté­sével kereken 50 km2 területű sziget keletke­zett, amelyik az átvágás létesítése óta töb­bé nem Tisza bal parti, hanem jobb parti te­rület. A Tokaj alatti jobb parti Tisza-vidék régi vízrajzának ismertetése során először a jobb part legnagyobb mocsárvidékével, a Taktaközzel kell foglalkozni. A területet ke­letről és délről a Tokaj—Tiszaluc közötti Ti- sza-szakasz, északról és nyugatról pedig a Tarczal—Zombor—Szada—Harkány—Lucz községek vonaláig lenyúló dombvidék lába határolja. Nagysága mintegy 250 km2. A te­rület nagyobb része vízjárta mocsárvilág. Ez érthetővé is válik, ha meggondoljuk, hogy a Tisza és a dombvidék közé zárt mélyfekvésű területre igyekezett kelet felől a Tisza med­réből kilépő víz, különösen Kistokaj és Esz- lár között, a másik oldalról pedig a domb­vidékről lefutó patakok, a Mádi, a Szerencs, a Gilipp és Harangod-patak. Az itt össze­gyűlő vizek több kisebb-nagyobb állandó jel­legű tavat alkottak, amelyek túláradó vizei számos éren tekeregve végül is a Takta nevű vízfolyásba jutottak. A hallatlan kacskarin­11.66. ábra. Kilenclyukú híd a Hortobágyon 313

Next

/
Thumbnails
Contents