Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 2. A Duna a nyugati országhatártól Budapestig
vezetett Repcét és Kis-Rábát. A magasvezetésű csatorna erőmű-kihasználás mellett gravitációs öntözővízzel is ellátta volna a Hanság egy részét. Ezenkívül szerepelt a tervben a Hanság-csatorna kiásása is egészen a Vulkáig.180 Amikor a költségek nagysága miatt Meiszner Ernőnek át kellett alakítani a terveket, a Kapuvár—Hugoth közötti külvíz- csatornát törölték és a Hanság-csatornát is csak a pomogyi hídig hagyták meg. A külvízcsatorna mellőzésekor úgy vélték, hogy a Rábca mederbővítéséből kikerülő földanyag fedezi az árvédelmi töltések föld- szükségletét, s megtakarítás érhető el, ha a külvízcsatornát elhagyják és helyette a Rábca medrét valamivel bővebbre építik. Két csatorna helyett tehát csak egyet építettek. Ezzel letértek az egyedül helyes útról és a külvizeket bevezették az ártérbe, ahonnan azokat zsilipeken kell átereszteni, vagy szivattyúkkal a Rába töltésein átemelni. Ez tökéletlen megoldás volt, és később a belvízlevezetés megoldása során sok többletmunkát okozott. A birtokosok érdekellentétei és a politikai kompromisszumkeresés közben áldozatul esett a műszakilag helyes megoldás. (Meiszner Ernő a miniszteri döntés feletti keserű csalódásáról így ír: „Azonban e tervrész is, mint közgazdaságunk előmozdítását célzó sok más terv, az eddigi megállapodások szerint csak a papiroson marad; miért? mert számolni nem tudunk. ... Mindezen előnyök dacára a Fertő lecsapolása az érdekeltség részéről nem szándékoltatik, az okok nem technikaiak, tehát nem részletezzük.")180 A Rábca-szabályozás földmunkálatait a Rábával egyidejűleg végezték. A kanyargós Rábca teljesen új, nagyméretű medret kapott. Majdnem egyenes vonalban új 18—20 méter fenékszélességű csatornát ástak Győrtől a Répce és Kis-Rába egyesüléséig 47,8 km hosszúságban. Az árvédelmi töltések a mederrel párhuzamosan, egymástól 160 m távolságban épültek. A töltések építése a Rábcán különösen sok gondot okozott a tőzeges és igen rossz talaj miatt. A Rábca medréből kikerült földanyagot sok helyütt nem lehetett a töltésbe beépíteni és más helyekről kellett alkalmas földet termelni, ami erősen növelte a költségeket. A munkát 1886. szept. 21-én kezdték Győr határában. 1887. szeptemberig a győr —abdai, 1888. szeptemberig az abda—börcsi szakasz készült el. Itt több hosszú átmetszés épült. 1889 végéig Hugothig, 1890- ben Sövényházáig készült el a munka, 1891- ben Sövényháza—Réti között ástak teljesen új, egyenes medret. Ezzel a vállalkozók a szerződésszerű munkát teljesítették. Elkészült összesen kerek 2 millió m:! földmunka és 228 000 m2 töltés-humuszborítás, 930 588 Ft értékben. Pótszerződéssel végezték a réti—bősárkányi országút közötti szakasz földmunkáját és becsatlakozást a Hanság- csatornába. Ezt a munkát a Hanság-csa- toma állandó magas vízállása miatt egy év késedelemmel, 1893 végén fejezték be, mert a munkahely szárazzá tételét csak az tette lehetővé, hogy a kotrógépek a Hanság- csatorna beömléséig eljutottak. A töltések építését csak ezután lehetett nagyobb erély- lyel folytatni. A Rábcán összesen 2,7 millió m3 földmunkát és 392 000 m2 töltésborítást teljesítették, 1,3 millió forint értékben. Itt említjük meg, hogy 246 000 m3 földmunkával a Mosoni-Duna jobb partján is épült töltés, hogy megakadályozza a Duna árvizének a Hanságba való átömlését. A Hanság-csatorna megépítésére az 1885. évi XV. te. indokolásában és a tervben is 670 700 Ft volt előirányozva, ez az ősz- szeg azonban a törvény költségkeretéből tévedésből kimaradt. Így a rendelkezésre álló hitelkeretből a tervezett munkák nem készülhettek el, sőt túllépések is merültek fel a töltésanyag rossz minősége miatt. A tervezett munkák teljes befejezésére, ezenkívül zsilipek, gátőrházak építésére és árvédelmi anyag beszerzésére további 2 millió forint hitelre volt szükség. Az 1892. novemberére összehívott közgyűlés megint csak nem volt hajlandó a kölcsönt megszavazni, mire ismét a törvényhozásnak kellett közbelépni. Az 1893. évi XVII. te. elrendelte a hátralevő munkálatok 2 év alatti befejezését, a Hanság-csatorna 15 m fenékszélességgel való kiásását és a költségek fedezésére 1 760 000 Ft állami előleget biztosított. A munkát ugyanaz a vállalkozó még a törvény hatályba lépése előtt, 1892-ben megkezdte. A végrehajtás a tőzeges, vizes talaj miatt nagy műszaki erőfeszítést kívánt. Két munkacsapat végezte: a Rábcába való betorkollástól felfelé 4 vízöblítéses kotrógép dolgozott, a felső végén a po- mogyi hídtól, lefelé pedig szivattyúzás mellett kézi erővel ásták a csatornát. A Hanság vizének levezetése érdekében 1894-től 3 külön erre a célra szerkesztett szárazkotró vezérárkot készített a munkába nem vett szakaszon. Ahol erre lehetőség volt, a talajvízszintig kézi erővel végezték el a földmunkát. A terep víztelenítése után, még 1894 májusában 2 darab, napi 4000 m3 névleges teljesítményű sínen járó exkavátort állítottak munkába, melyek az anyagot közvetlenül a töltésekbe tudták rakni. Sok nehézség — az igen nagy tél, majd áradások — után 1895. július 31-ére a Hanság-csatorna ásását sikerült befejezni (19. ábra). 192
