Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története
3. a Körös—Berettyó vízrendszert, és végül 4. az Alsó-Tisza vidékét (Csongrádtól az országhatárig) tárgyaljuk. Meg kell jegyezni, hogy pl. a Közép-Ti- sza vidéke alatt nem a Közép-Tiszához tartozó teljes vízgyűjtő területet kell érteni, hanem a folyótól jobbra, balra elterülő, különösen az árvizektől veszélyeztetett területet. Ugyanez vonatkozik a Duna nagyal- földi szakaszára is. A tárgyalt vízvidékek szabályozási munkáinak az ismertetése a Duna és a Tisza, valamint főbb mellékfolyói szabályozására, illetve az ezt követő ármentesítésre és belvízlevezetésre, valamint a vidék mocsárvizeinek levezetésére terjed ki. Ennek során csak a fejlődés fontosabb mozzanataira szorítkozhatunk, mert a túlzott részletesség egyaránt az áttekinthetőség rovására menne, másrészt messze meghaladná a könyv kereteit. A fő cél — mint már említettük — az, hogy elsősorban a vízszabályozási munkák előtti és utáni állapotokat rögzítő térképpárok alapján ismertessük a lezajlott változásokat, a vízszabályozás hatását. Ezért nem törekedtünk a végzett munkálatok leírása tekintetében — még műszaki szempontból sem — a teljességre: csak a változás főbb lépéseit rögzítettük. Ezen belül azonban a téma sajátosságai miatt is a Duna-völgy szabályozásának ismertetésében (a munkálatok nagyobb múltja és történetének gondosabb feltártsága miatt) erősebben érvényesült és nagyobb távlatokra terjedt ki a történeti tárgyalásmód, míg a Tisza-völgy szabályozásának ismertetése inkább a két állapot — a mocsárvilág és a mai állapot — közötti összehasonlításra szorítkozik. 154
