Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története

A II. RÉSZ TARTALMA ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK MÓDJA A Magyar Vízszabályozás Története, I. ré­szében szélesebb történeti áttekintést adott nemcsak a vízszabályozás, hanem a vízi munkálatok fejlődéséről is a XI. századtól napjainkig. Bemutatta a víz és a vízzel való foglalkozás — ennek keretében a vízszabá- lyozási munkák — szerepét az egyes korok gazdasági életében és fejlődésében: az ősi vízhasználatoktól, a vízi munkálatok ágazati korszakán keresztül a korszerű vízgazdál­kodás kialakulásáig. Láttuk, hogy az álta­lános földrajzi és gazdasági tényezők mel­lett a vízhasználatok sajátos fejlődése is hozzájárult a szabályozási feladatok meg­oldásának nehézségeihez. Láttuk, hogy a XIX. század elején az óriási kiterjedésű mo­csárvilág, az elmocsarasodott területek víz­levezetésének, az árvizek elleni védekezés­nek és általában a vizek szabályozásának feladata, mint társadalmi szükségszerűség elemi erővel jelentkezett. A rendszeres vízszabályozás munkája a re­formkorban előbb a kisebb vízfolyásokon és egyes Duna-szakaszokon kezdődött, majd az egész Tisza völgyén egyszerre indult meg s a század második felében hazánk egész te­rületére kiterjedt. A munka az ország tár­sadalmi és gazdasági fejlődésével összefo­nódva, hol erősödő, hol csökkenő ütemben folyt, de túlnyomó részben századunk kö­zepéig befejeződött. Ma a gazdasági fejlő­dései párhuzamosan, a korszerű átfogó víz­rendezés keretében természetesen a vízsza- bályozási munkálatok fejlesztésére, korsze­rűsítésére is szükség van. A vízszabályozási munkák korszaka azonban a második világ­háború idejével, ill. azt követően a „vízgaz­dálkodás korszakára" való átmenettel lé­nyegében mégis lezártnak, világosan körül­határolható korszaknak tekinthető, mely­nek eredményei pontosan felmérhetők és számbavehetők és — amelynek felbecsülhe­tetlen szerepe volt az ország népesedési, gazdasági és kulturális fejlődésében. Ezeknek az eredményeknek vízvidéken- kénti áttekintésére, a szabályozás előtti és utáni, mai állapotának konkrét elemzésen alapuló, szemléletes és térképekkel doku­mentált összehasonlítására hivatott köny­vünk II. része. Ez a rész az ország 20 különböző vízvi­dékéről közöl térképpárokat, mely párok első tagja a vizek szabályozás előtti „ősi" vízrajzi viszonyait és az erdőtakarót, a pár másik térképe pedig ugyanazon vidék mai vízrajzát és erdeit mutatja be. Az alább kö­vetkező részletes leírásokban a hangsúlyt a műszaki szemléletre helyezzük és nemcsak a leírásban, de a térképpárokon keresztül is azt igyekszünk bemutatni, hogy milyen eszközökkel és módszerekkel jutottunk el a másfél század előtti mocsárvilágtól a mai állapotokig, napjainkig, amikor az „Ecsedi- láp", „Sárrét", „Sárköz" stb. szavak már csak a letűnt világra emlékeztető földrajzi elnevezések. A térképpárok a vizek szabályozás előt­ti és utáni állapotát mutatják, nyomdai ki­csinyítései az eredetieknek, amely 1:100 000 méretarányban a Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézetben 1960—66. években készültek. A szabályozás előtti állapotot fel­tüntető térképek alapját az 1782—85. évi ún. II. József császár-féle első országos — és nemzetközi viszonylatban is úttörő és páratlan — katonai felmérés térképlapjai adták.155 A tudományos térképezés szakte­kintélyei egybehangzóan azt mondják, hogy vizeink szabályozását megelőző idők víz­rajzi viszonyait ezek a térképek ábrázolják a legolvashatóbban. Például Kogutomicz Károly írja: „A hatalmas térképműben a XVIII. század végének közállapotai hihetet­len részletességgel tárulnak fel és bátran állíthatjuk, hogy 100 kötet krónikában sem lehetett volna ennyit, viszonylag ilyen sza­batosan az utókor részére megírni. Az Al­föld vízrajzának ősállapotát semmiféle más adat alapján nem lehet olyan minden rész­letre kiterjedő pontossággal rekonstruálni, mint e felvételek alapján." Persze Kogutowicz Károly még nem ismer­te a korabeli vízrajzi felvételeket, melyek — vízrajzi szempontból — természetesen és szükségszerűen megbízhatóbb képet adnak az egyes vízvidékekről, mint a katonai fel­mérés. (Ezért rendelte el II. József is a ka­tonai és kataszteri felmérés mellett külön vízrajzi felvételek, hajózási térképek készí­tését.)156 Ennek oka elsősorban az, hogy a 151

Next

/
Thumbnails
Contents