Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
I. rész: A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására - 4. A vizek szabályozása a XIX. század második felében és a XX. század elején (1850–1919)
1.44. ábra. Az 1896-ban épült Vaskapu csatorna nek munkáját Rupcsics György irányította, az egész Al-Duna-szabályozási munkálat vezetését pedig Wallandt Ernő és Hoszpótszky Alajos végezték. Az első hajó, mely az 1896. évi szept. 27-i ünnepélyes felavatás alkalmából a szabályozott folyamszakasz kapuját jelentő „Vaskapu-csatornán" áthaladt, a királyok hajója, az I. Ferencz József volt, fedélzetén a három közelebbről érdekelt ország, Magyarország, Szerbia és Románia uralkodójával, és a nemzetközi hajózási együttműködésben résztvevő országok diplomáciai képviselőivel, feldíszítve valamennyi ország zászlajával: egy konstruktív együttműködés lehetőségeit villantotta fel a Duna- völgy népei számára. A magyar vízimérnöki kultúra színvonalát hirdető hatalmas mű — a karbantartás kereteit alig túlhaladó jelentéktelen javításoktól eltekintve — lényegében napjainkig eredeti formájában szolgálta a hatalmas méretűvé fejlődött, nemzetközi jelentőségűvé vált dunai, ill. duna—tengeri hajózást.* * Az 1964-ben megkezdett és 1972-ben befejeződő „Vaskapu vízlépcső" építése, mely 35 m-es duzzasztásával a Tisza torkolatig fogja éreztetni hatását, teljesen megváltoztatja a Duna-Tisza- és Száva-torkolattól a Vaskapuig tartó részének képét, és az akadályok teljes megszüntetésével, valamint kedvező hidraulikai viszonyok létesítésével megkönnyíti a hajózást. 4.2.2 A Duna mellékfolyóinak szabályozása és völgyeik ármentesítése A Duna mellékfolyói közül a történelem tanúsága szerint mindenkor a Rába okozta a legtöbb gondot. De talán éppen a feladat nagysága miatt a Rába egységes szabályozására és a Rába-völgy teljes vízrendezésére az összes mellékfolyók közül szinte legutoljára került sor.123 A századeleji próbálkozások után csak 1868-ban kezdtek komolyabban foglalkozni a kérdéssel, a Rábca szabályozásával kapcsolatban. Mikor ugyanis e folyó szabályozási terve (Herrich Károly és Képessy József munkája) elkészült, kiderült, hogy a Rábca és a Hanság problémáját a Rába szabályozása nélkül megoldani nem lehet, mert a Rába árvizei Nicknél észak felé kitörve bármikor elönthetik az egész Rába-völgyet. E felismerés alapján a Rábaköz és a Tóköz érdekeltségei 1870-ben kimondták a teljes és egységes szabályozás szükségességét, s Ujházy János szabályozási terveinek kivitelezésére 1873-ban megalakították a Rába- szabályozási Társulatot. A munka megkezdésének első lépése a Rába 17 malomgátjának lerombolása volt (a 18., a nicki, megmaradt a Rábca táplálására), ami a középső szakasz lefolyási viszonyait jelentős mértékben megjavította. A malmok megváltási költségei (340 000 Ft) azonban kimerítették 130
