Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

2. Tenyésztési alapok - 2.6 Szűcs István: A tógazdasági haltermelés közgazdasági alapjai

2.6.3.1. Szervezeti keretek

A tógazdaságok üzemformáit a következők alapján különíthetjük el egymástól:

• a tóterület nagysága; • népesítési mód;

• az üzemelés teljessége; • termelési mód.

• a tenyésztés (árutermelés) időtartama;

A tóterület nagysága szerint megkülönböztetünk kis-, közép- és nagy tógazdasági üzemet. A kisüzemet kb. 30 ha-ig, a közepes üzemet kb. 30-300 ha-ig és a nagy üzemet 300 ha felett számítjuk. A kis és közepes nagyságú tógazdaságokra általában jellemző, hogy részüzeműek és beilleszkednek az egyéb mezőgazdasági tevékenységek rendszerébe (a mezőgazdasági üzemen belül csak egy ágazat a halászat). A nagy tógazdaságokat rendszerint önálló halászati üzemegység formájában szervezik, ahol ennek a speciális üzemágnak a különleges termelési követelményei könnyebben megvalósíthatók. A magyarországi halastavak méret szerinti megoszlását a 32. táblázatban követhetjük nyomon.

32. táblázat. A hazai halastavak méret szerinti megoszlása

Méret

Tavak száma

0-10 ha

41 db

10-100 ha

156 db

100-500 ha

70 db

500-1000 ha

5 db

1000 ha felett

5 db

Összesen

277 db

Forrás: Vízügyi igazgatósági adatok alapján (1995)

Az üzemelés teljessége alapján elkülöníthetünk teljes és részüzemű tógazdaságot. A jelentősebb magyar halgazdaságok üzemi formájára általában jellemző, hogy a tógazdaságok zöme teljes üzemű tógazdaság. Ez azt jelenti, hogy a haltenyésztéssel az ivadékneveléstől a piaci hal előállításáig foglalkoznak. A részüzemű tógazdaságokat főleg az elszórt, kisebb méretű tavak alkotják, ahol rendszerint hiányoznak a termelés teljes műszaki, agronómiái adottságai. A kisebb és közepes méretű üzemek - a vegyes profilú szövetkezetek tógazdaságainak jelentős része - általában részüzemek. Ennek megfelelően csak ivadékneveléssel vagy csak piaci hal előállításával foglalkoznak. Az előbbi esetben az ivadékot a tenyészidőszak végén értékesítik, az utóbbi esetben pedig vásárolt ivadékot nevelnek piaci hallá.

A tenyésztés (árutermelés) időtartama alapján megkülönböztethetünk két- és hároméves üzemű tógazdaságot. Az eltérés a két üzemelési mód között lényegében az, hogy az egyikben a ponty kétéves, a másikban pedig hároméves korában fejlődik piaci áruvá. Hazánkban gazdaságossági megfontolásokból és gyakorlati tapasztalatok alapján általános a hároméves üzem.

394