Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

2. Tenyésztési alapok - 2.5 Ördög Vince: Halastavak hidrobiológiája – a tókezelés hidrobiológiai alapjai

algák ideális tápanyagellátásához egységnyi tóvízben például 1 mg P-ra, 7,2 mg N-re és 44 mg C-re van szükség. Az összes szervetlen szén gyakorlatilag sohasem korlátozza az algák szaporodását, de a délutáni pH 8,34 alatti értéken tartása fontos (lásd szénformák). A N és a P algák számára hozzáférhető formái az ammónia, a nitrit, a nitrát és az oldott reaktív foszfor, vagyis a három N-forma N-re számított összege kell ideális arányban legyen az oldott reaktív foszforral.

A tóvíz ideális tápanyag-koncentrációjának a számításához az alábbiakból lehet kiindulni:

1. a tóvíz ideális a-klorofill-koncentrációja átlagosan 150 mg • m 3 (100-200 mg • m-3),

2. az algák szárazanyagában az a-klorofill és a P egyaránt 1%,

vagyis 150 mg • m 3 a-klorofill termeléséhez ugyanennyi P-ra (150 mg • m"3 = = 0,15 mg • P1) van szükség. A P:N = 1:7,2 arányból kiszámítható, hogy a nitrogén ideális koncentrációja közel 1,1 mg • l'1. Tófeltöltést követően az algákban szegény víz tápanyagellátására 0,15 mg • 1"' P04-P és 1,1 mg • l'1 N03-N + NH4-N elegendő. A tóvíz folyamatos trágyázásánál az ideális P:N arány már nehezebben vehető figyelembe, tekintettel az algák P-akkumuláló képességére. Miután közismert a kisadagú műtrágyázás kedvező hatása, ezért az alábbi tótrágyázási program javasolható, ami figyelembe veszi az üledékből felszabaduló P-t is:

1. hétfői és csütörtöki napokon vízvizsgálat: Secchi-átlátszóság, pH, vízhőmérséklet, összes ammónia, oldott reaktiv foszfor,

2. a vizsgálati eredmények alapján keddi és pénteki napokon tókezelés:

— ha a Secchi-átlátszóság 30 cm-nél nagyobb, akkor az oldott reaktív P-t 0,15 mg • P'-re, az összes ammóniát 1,1 mg • P'-re lehet növelni,

— ha a Secchi-átlátszóság 20-30 cm, akkor az oldott reaktiv P-t 0,075 mg • P1- re, az összes ammóniát 0,55 mg • P'-re lehet növelni,

— ha a Secchi-átlátszóság 20 cm-nél kisebb, akkor tókezelésre nincs szükség.

Az első két tókezelési példánál a N-műtrágya használatát a víz pH-értéke is befolyásolja. Ha a pH értéke 8,34-nél nem nagyobb, akkor használható NII4‘-tartalmú műtrágya a tókezelésre, ellenkező esetben az összes ammónia alakjában mért N-kon- centráció kiegészitésére/növelésére csupán N03-tartalmú műtrágya javasolható.

A műtrágya oldott vagy szuszpendált alakban a leghatásosabb. A szemcsézett szuperfoszfátot célszerű a kijuttatás előtt porrá őrölni és vízben szuszpendálni vagy egy éjszakára beáztatni és apróra törve kijuttatni. A P-műtrágyát lehet, a N-műtrágyát pedig ajánlatos a reggeli órákban (de sohasem délután) kijuttatni. A tavak meszezését és bármilyen műtrágyázását nem szabad egyidejűleg végezni. A mész a foszfort kicsapja, az összes ammóniát pedig pH-növelő hatása miatt halakra toxikus NH3-ra alakítja át.

A délutáni magas pH (9 fölött), valamint a kora reggeli és a délutáni pH közötti nagy különbségnél javasolható meszezésről a 2.5.1.1. fejezet végén már volt szó. A mész további formái közül az égetett mész (CaO) algairtásra és az üledék fertőtlenítésére, a mészhidrát [Ca(OH)2] pedig a víz pH-értékének növelésére alkalmas. Az égetett mész vízzel érintkezve veszélyes, ezért a munkavédelmi előírások szigorú betartása elengedhetetlen.

Manapság egyre gyakoribb a műtrágya helyett a szervestrágya használata. Ez érthető, ha arra gondolunk, hogy a legtöbb helyen ingyen vagy olcsón hozzá lehet jutni,

384