Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.5 Ördög Vince: Halastavak hidrobiológiája – a tókezelés hidrobiológiai alapjai
algákba épült szerves anyaggá kell átalakítani. Tápanyagbevitel műtrágyával felesleges és káros. Másrészről viszont alacsony tápanyagtartalmú szerves trágyával és a tavi üledék gereblyézésével növelhető a víz zavarossága, annak holt szerves anyagával pedig táplálhatok a zooplankton-szervezetek. 2.5.3. A vízi ökoszisztéma fogyasztó szervezetei A korábbi másodlagos termelő szervezeteket, miután valójában nem termelnek, hanem saját testük anyagaivá alakítják át a vízben vagy az üledékben lévő élő vagy élettelen szerves anyagokat, ma helyesebben fogyasztóknak nevezzük. Az állati szervezeteket magában foglaló tápláléklánc növényevő elsődleges fogyasztókból és állati eredetű anyagokból élő másodlagos fogyasztókból áll. A határ azonban a két csoport között korántsem éles, amint azt a mindenevők táplálkozási módja is jelzi. Ennek ellenére megkülönböztetésük a tápláléklánc szerkezetének, valamint az ökoszisztémán belüli anyag- és energiaszállításnak a megértése miatt hasznos. A vízi állatok többnyire formált szerves anyagokkal táplálkoznak, de jelentéktelen mértékben például a Daphniá-k a halak és a békák oldott szerves anyagokat is képesek felvenni. A vízi ökoszisztémákban a nyílt víz és az üledéklakó fogyasztók táplálkozási láncát különböztetjük meg. A vízi fauna összetételétől függően ezek maguk is számos táplálékláncból állnak össze. A nyílt vízi tápláléklánc fő tagjai a fítoplankton -* a növényevő zooplankton -» a ragadozó zooplankton -* a nyíltvízi békés halak és -* a nyílt vízi ragadozó halak. Az üledéklakó fogyasztók táplálkozási láncának fő tagjai az üledék algái, a vízinövények és a szerves törmelék -» a növényevő üledéklakó állatok -* a ragadozó üledéklakó állatok -» az üledék közelében élő békés halak és -»■ az üledék közelében élő ragadozó halak. A két fő táplálékláncban részt vevő fogyasztó szervezetek a szerves anyagok egy részét raktározzák, ami az egyedek tömeggyarapodásában és az adott faj biomasszájának a növekedésében mutatkozik meg. A fogyasztó szervezetek közül a zooplanktont és röviden az üledéklakó szervezeteket tárgyaljuk, de nem foglalkozunk a víztestben élő rovarlárvákkal. 2.5.3.1. Zooplankton - táplálkozás, szaporodás és ökológiai igény A tavi zooplankton fő tagjai a kerekesférgek (Rotatoria) és az alsóbbrendű rákok (Crustacea) két csoportja a Cladocerá-k és a Copepodá-k (115. és 116. ábra). Mindhárom csoportban vannak szűrő és ragadozó zooplankton-szervezetek. A Rotatoriá-k között ritka a nagytestű ragadozó, legtöbbjük kisméretű algákkal (1-4 pm) és szerves részecskékkel táplálkozik. A csillókoszorú mozgatásával a szájüregbe sodort táplálékot ülepítéssel szerzik meg. A Cladocerá-k halastavakban előforduló fajai, a Copepodá-k közül viszont inkább csupán a Calanoidá-k a szűrő szervezetek. A legfeljebb 20-30 pm méretű táplálékukhoz nem ülepítéssel, hanem aktív szűréssel jutnak hozzá. A Copepodá-kon belül a Cyclopidá-k egy része ragadozó. A kistestű zooplankton-szervezetek mellett azonban fogyasztanak nagyobb méretű, például fonalas algákat is. A szűrés hatásosságát befolyásoló tényezők és a vizekben mérhető értékeik tartománya irodalmi adatokból ismert. A tartományok felső értékei halastavakban nagyob373
