Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

2. Tenyésztési alapok - 2.5 Ördög Vince: Halastavak hidrobiológiája – a tókezelés hidrobiológiai alapjai

ge vagy a mikrobiális szerves anyagok fokozott lebontása. Délután mért 100% alatti 02-telítettségnél hajnali 02-hiány várható. A hajnali 02-hiány előrejelzése az egyéb előjelek mellett éjszakai 02-méréssel le­hetséges. Az este 22 és a hajnali 1 órakor mért 02-koncentrációból becsülhető a víz hajnalra várható 02-koncentrációja. Hét órás éjszaka, valamint 22 órakor mért 10 mg • 1 1 és 1 órakor mért 7 mg • 1 1 02-koncentráció esetén a hajnalra várható 02-kon- centráció napkeltekor (5 órakor) 3 mg ■ 1_1, ami elfogadhatónak tekinthető. Feltehető azonban, hogy ez alulbecsült koncentráció, hiszen az 02-nel nem telített víz a levegő­ből 02-t vesz fel. Mindazonáltal az 02-hiányra való felkészülés korántsem felesleges akkor, ha a módszerrel becsült hajnali 02-koncentráció 1 mg • 1 1 körül van. A víz oldott 02-koncentrációja a klasszikus Winkler-módszerrel vagy a ma már el­fogadható áron beszerezhető hordozható készülékekkel mérhető. A víz 02-telitettsége a vizhőmérséklet ismeretében számítható ki. Az 26. táblázat szerint például 760 Hgmm légnyomáson az oxigénnel telített 26 °C-os vízben 7,99 mg • l”1 oxigén old­ható, ezért a 26 °C-os vízben mért 12 mg • 1_1 oldott 02-koncentráció 12 : 7,99 = 150%-os telítettségnek felel meg. 2.5.1.7. Nitrogénformák - az ammóniamcrgezcs megelőzése A légköri nitrogénből (N2) 25 °C-os vízben 12 mg • 1 1 oldható, de a N2-kötésre ké­pes cianobaktériumok kivételével a vízi szervezetek számára nem hasznosítható. A szervetlen nitrogén egyéb formái az előfordulás növekvő sorrendjében a nitrit (N02) a disszociálatlan (szabad) ammónia (NH3), a nitrát (NOj) és az ammóniumion (NH4). A N02 előfordulása a halastavakban ritka és rossz előjelnek tekinthető, mert csu­pán alacsony 02-koncentrációnál jelenik meg. Rövid ideig elviselhető koncentrációja legfeljebb 0,1-0,3 mg • l_l N02-N. Szulfanilsavból és alfa-naftilaminból készült por­reagenssel helyszíni vizsgálattal könnyen kimutatható. Az NH3- és az NHjuon össze­gét méri a vízanalitikában korábban használt, de gyakorlati célokra még ma is alkal­mas Nessler-reagens és az újabban pontos mérésekhez használt fenol-hipoklorit vagy timol-reagens. A halak számára mérgező NH3 százalékos aránya a mért összes ammó­nián belül elsősorban a víz pH-értékének, másodsorban a vízhőmérsékletnek a figye­lembe vételével számítható (109. ábra és 28. táblázat). Toxikus koncentrációja 24 órás hatástartamnál pontyokra 1 mg • H NH3-N körül van, de tartós jelenléte alacso­nyabb koncentrációban (0,1-0,3 mg • F1) is káros. Az NH4 és a N03 az algák szapo­rodásához szükséges hasznos ion. Az NH| javasolható koncentrációja a halastó vízé­ben a toxikus NH3-ra való átalakulás lehetősége miatt legfeljebb 1 mg • 1“' NHj-N. A NOj-N ajánlható koncentrációja 1-2 mg • 1_1, bár nagyobb koncentrációja sem káros, de felesleges, és az 02-hiányos környezetben fellépő denitrifíkáció miatt célszerűtlen. Halastavakban a nitrogén körforgalma (mikro)biológiai tevékenység eredménye (110. ábra). A cianobaktériumok megjelenése és N2-kötése a halastavakban gyakori, de ez a nitrogén éves szinten általában jelentéktelen mértékben járul hozzá az öko­szisztéma N-ellátásához. A felső meleg vízrétegben végbemenő N2-kötés évente leg­feljebb 30 kg- ha-l-ra becsülhető. Az élettelen szerves részecskékhez kötött fehérje el­ső bomlásterméke az NH4, amit vagy felvesznek az algák és makrofítonok vagy a fel­vétel előtt mikrobiális folyamatok révén először N02-té, majd NOy-tá alakul. A szer­360

Next

/
Thumbnails
Contents