Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.5 Ördög Vince: Halastavak hidrobiológiája – a tókezelés hidrobiológiai alapjai
nak nincs gyakorlati jelentősége. Jó termelőképességű halastavakban a manapság beszerezhető BOI-palackokkal viszont már rövidebb idő alatt is nyerhető eredmény. A szerves anyagok anaerob mikrobiális bomlása a halastavak oxigénben szegény alsó hideg vízrétegében és főleg az üledékében megy végbe. Az erjedés során a szerves anyagból először több lépésben alkoholok és szerves savak képződnek, amelyek további anaerob bontását a metánképző (metanogén) baktériumok végzik. A végtermék, a metán (CH4) az üledékben felhalmozódik, és légnyomásváltozás vagy az üledék mechanikai mozgatása során gázbuborékok alakjában válik szabaddá (107. ábra). A metán önmagában véve nem káros a halastavakban. Káros viszont a metánképzéssel együtt járó környezeti feltétel (02-hiány), továbbá az, hogy a hasonló feltételek között képződő kénhidrogént a metán magával viszi a tóvízbe, ami a koncentrációtól függően már a halakra is veszélyes lehet. A metánt az aerob metánoxidáló, úgynevezett metilotrof baktériumok képesek C-forrásként és elektrondonorként felhasználni, s ezzel változó mértékben csökkenteni a metán koncentrációját. 107. ábra. Az egy szénatomos (Cl) vegyületeket bontó (metilotrof) és metánképző (metanogén) baktériumok előfordulása, valamint az oxigén (02) és a metán (CH4) koncentrációjának változása egy oxigénmentes alsó vízrétegű tóban 356 metanogén baktériumok metilotrof
