Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

2. Tenyésztési alapok - 2.4 A hazánkban tenyésztett halfajok

Az algák a halastavak elsődleges szervesanyag-építő növénykéi. Méretük néhány mikrométertől (egysejtűek) több száz mikrométerig (telepesek) terjed. Legfontosabb csoportjuk az egysejtű zöldalgák, amelyek az alsóbbrendű rákok nélkülözhetetlen táplálékai.

Az állati élőlények közé tartozó kerekesférgek néhány tized milliméter nagyságúak, gyorsan szaporodnak, mozgásuk lassú. A halivadék számára ideális táplálékszervezetek, azonban a vegyes planktonállományokban nem bírják a nagyobb méretű alsóbbrendű rákok versenyét, ezért azok felszaporodásával párhuzamosan eltűnnek a tóból.

67. ábra. Az előnevelés során a hal növekedésével arányosan nő a táplálékállatok mérete

A tavi haltenyésztés legfontosabb szervezetei az alsóbbrendű rákok. Ezek az intenzív anyagcseréjű, gyorsan szaporodó, néhány tized millimétertől több milliméterig terjedő nagyságú rákocskák a különböző korosztályú pontyok legfontosabb táplálékai közé tartoznak. Vannak közöttük olyan csoportok, amelyek erősen ragadozók (pl. a Copepodák közé sorolt Cyclopsok), mások békés életmódot folytatnak (pl. a Cladocerák közé tartozó Daphniák). Vannak fajok, amelyek melegigényesek, mások viszont még a befagyott tavakban is szaporodnak. Algát, baktériumot, szerves törmeléket fogyasztanak. Az egyoldalú abraktakarmányókkal etetett halállományok legfontosabb természetes vitamin- és fehérjeforrásai.

A rovarlárvák, elsősorban az árvaszúnyogok lárvái, szintén a pontyok - különösen az idősebb korosztályok - jelentős táplálékszervezetei. A tavak iszapjában vagy a növényzeten élnek, szerves törmelékkel táplálkoznak. A kifejlett lárvák bebábozódnak, majd kelés után az árvaszúnyogok kirajzanak a vízből.

A hasznos élőlénycsoportok mellett az ivadékra veszélyes, ragadozó élőlények is élnek a tavakban. Ide soroljuk a már említett Cyclopsokon kívül a nagyobb testű al250