Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.5 Szabó Tamás–Horváth László–Urbányi Béla: A halak szaporodásbiológiája
kiválasztás, légzés, érzékszervek stb.) még sokáig működik, amikor az ivari folyamatok már régen szünetelnek. A szaporodási folyamatot szűkebb és tágabb értelemben tárgyalhatjuk. Szűkebb értelemben szaporodáson az ivarsejtek végső beérését és a megtermékenyült utódsejt (ikra) korai fejlődését értik az önálló, pozitív energiaegyensúlyt biztosító életmód kialakulásáig (pl. halaknál a külső táplálkozás megindulásáig). A legtöbb hal esetében azonban, amikor a lárva a szikanyagból származó tápanyag felhasználásáról áttér a külső táplálkozásra, még számos szerve tökéletlenül fejlett. Ez megmutatkozik abban a különbségben is, ami a korai és a fajra jellemző végleges táplálkozás között lehet (pl. a fehér busa kezdetben zooplanktont, később algaplanktont fogyaszt). Ezért és számos más szervezeti különbség miatt indokolt, hogy a halak esetén a végleges táplálkozási formájuk megszerzéséig és a kifejlett egyedekre jellemző szervek kialakulásáig lárvakorról beszéljünk. Köztudomású, hogy a halak változó testhőmérsékletű (poikilotherm) állatok, tehát életműködésük sebességét, többek között a szaporodási szervek működését is elsősorban a környezet hőmérséklete befolyásolja. A nagy tömegű ivartermék (pete, ondósejt) szinkronizált fejlődését természetesen nemcsak a hőmérséklet, hanem sok más környezeti feltétel, pl. a táplálóanyag-ellátás, a vízben oldott oxigén mennyisége stb. is erőteljesen befolyásolja. Az eredményes szaporodáshoz tehát bonyolult belső (élettani) és külső (környezettani) feltétel együttes megléte szükséges. A szaporodás hatékonyságában (a megszülető utódok számában) a feltételek optimális voltától függően igen nagy faji és egyedi különbségek lehetnek. Ezért találkozunk a haltenyésztés gyakorlatában olyan nagyságrendi különbségekkel a termékenységet és az ivari érést stb. illetően, amilyet a melegvérűeknél nem ismerünk. Mindezek alapján a halak szaporodási folyamatának körülhatárolásában indokolt a szaporodási folyamat tágabb értelmezése. Bele kell értenünk a folyamatba a reproduktív szervek sokszor számunkra rejtett működését, a szülők zavartalan ivartermék- építését és a „táplálkozó lárva” életszakaszt is. 1.5.1.2. Az ivarszervek és az ivarsejtek. A gonatl- és gamétaképzés A petesejtek fejlődése - Oogenezis - Vitellő genezis Az őspetesejtek (oogóniumok) növekedésük során környezetük multipotens sejtjeiből néhány kezdi körülnőni azokat, fokozatosan összefüggő sejtréteg (follikuláris réteg) alakul ki körülöttük. Ebben az állapotban a fiatal petesejt neve primer oocyta, az őt körülvevő hártyával együtt pedig primer folliculus. A granulosának nevezett follikuláris rétegnek az oocyta táplálásában van szerepe. A hazai pontyállományoknál az oogoniális fázis születésük után néhány hétig tart. A primer folliculusok kialakulásával befejeződik a szaporodási (oogoniális) fázis és megkezdődik a petesejtek plazmájának egyenletes növekedése, a protoplaz- matikus szakasz. A pontyoknál az első tenyészszezon végén a fiatal ikrások petefészek-kezdeményeiben a petesejtek ebben az állapotban találhatók. A petesejtek számtartó osztódással csak az oogonális fázisban képesek szaporodni. A későbbiek során 169
