Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.4 Orbán László: Molekuláris eljárások alkalmazása a haltenyésztésben

melyekkel a molekuláris markerek azonosíthatók és vizsgálhatók. A harmadik rész (1.4.3.) magukat a markereket és vizsgálatuk módját ismerteti, míg a negyedik (1.4.4.) példákkal szolgál arra, hogyan használhatják őket halakkal dolgozó kutatók vagy éppen maguk a tenyésztők a gyakorlatban. Ebben az utolsó részben különös hangsúlyt fektettünk azon területekre, ahol már folyik hazai kutatás vagy ahol annak mielőbbi megkezdése igen kívánatos lenne.

1.4.1. Molekuláris biológiai és genetikai alapfogalmak

1.4.1.1. Az örökítő anyag

A magasabbrendű élőlények örökítő anyaga a dezoxiribonukleinsav (DNS3), mely nukleotidokból épül fel. A nukleotidok négy szerves bázis (adenin, timin, guanin, citozin) egyikéből, egy cukorból (dezoxiribóz) és egy foszfátcsoportból állnak. A nukleotidok a cukor-foszfát kötések révén kapcsolódnak össze DNS láncokká, míg a láncokat a szigorú szabályok szerint párosodó bázisok (adenin-timin, azaz A:T; illetve guanin-citozin, azaz G:C) közötti kapcsolatok kötik össze egymással. így a bázisok sorrendje szabja meg a genetikai információt, míg a cukor-foszfát gerinc a kettősspirál alakba felcsavarodott láncok vázát adja.

A bázisok közötti kapcsolatok ún. hidrogénhidak révén jönnek létre, így magas hőmérsékleten a spirált alkotó két lánc elválasztható egymástól (denaturáció), míg alacsony hőmérsékleten képesek újra összepárosodni (hibridizáció vagy renaturáció).

A DNS láncot leginkább egy hosszú szöveghez lehetne hasonlítani, mely mindössze a fenti négy betű (A,T,C és G) variációiból áll, és amely alatt ott húzódik az ellentétes irányban olvasható tükörkép is.

1.4.1.2. A gének felépítése és kifejeződése, az alléi fogalma

A gének az élőlények örökítő anyagának, a DNS alkotta láncnak azon szakaszai, amelyekről fehérjék képződnek.

Génkifejeződésnek (génexpresszió) azt a folyamatot nevezzük, mely során a génekben tárolt információ a hírvivő ribonukleinsav (mRNS) közvetítésével lefordítódik a fehérjék szintjére. A többsejtűek minden egyes sejtjében ugyanaz a genetikai információ tárolódik, de a különböző feladatok ellátására szakosodott szövetek sejtjeiben kifejeződő géncsoportok összetétele szövettípusonként eltérő.

A sejtmaggal rendelkező fejlettebb élőlények génjei nem teljes egészükben íródnak át fehérjévé, egyes szakaszaik (az ún. intronok) által kódolt információ kivágódik a hírvivő RNS érése során, így a fehérjékben csak az exonok által kódolt információ jelenik meg.

3 A definíciók mögött zárójelben (esetenként lábjegyzetben) a tudományos elnevezéseket, ill. rövidítéseket jelöltük. Közhasználatú magyar megfelelő hiányában az angol nevet, illetve rövidítést is megadtuk.

143