Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.3 Váradi László: Halgenetika

1.3.9.5. A halkutatásban használatos DNS-szintű módszerek A DNS-szintű módszerek leírása, jellemzése az 1.4. fejezetben található. 1.3.10. A halgenetika magyarországi vonatkozásai 1.3.10.1. Korai vizsgálatok a pontynemesítésben Magyarországon már 1951 -ben elkezdődtek a ponty nemesítését szolgáló kutatások. Szalai Mihály és Bakos János irányításával megindult a HAKI-ban (Szarvas) a hazai pontyállományok összehasonlító teljesítményvizsgálata. Ezen vizsgálatok során első­ként a ponty termelőképességét meghatározó elsődleges és másodlagos tulajdonságo­kat értékelték, illetve a kiváló egyedek, vonalak tenyészértékbecslését is elvégezték. Röviden jellemezve a vizsgálataikban felhasznált tájfajtákat: • Hortobágyi tükrös: A meglehetősen extenzív környezeti feltételekhez jól alkal­mazkodó, a lehalászási százalék alapján kiváló életképességű ponty. Bár súly- gyarapodásban elmarad a többi fajtától, iszapíztől mentes húsának alacsony a zsírtartalma, ami jelentősen növeli az értékét. • Nagyatádi tükrös: Közepes minősítésű fajta, amely rövid testét és kiemelkedően magas hátformáját kiválóan örökíti. • Bikali tükrös: Palaszürke színű, kissé megnyúlt, tégla formájú hal, melynek szer­vezeti szilárdsága és vágóértéke is kiváló. Lehalászási százaléka, testtömeg-gya­rapodása viszont javításra szorul. • Buzsáki: Erősen beltenyésztett állomány benyomását kelti. Értékmérő tulajdon­ságait tekintve alacsony termelési eredményt mutat. • Szegedi tükrös: Több fontos értékmérő tulajdonságban örökítőértéke kiemelke­dő, így jó növekedőképességével, magas lehalászási százalékával, kedvező takar­mányértékesítésével a tájfajták között a legmagasabb termelési értéket képviseli. • Sumonyi tükrös: Kiváló növekedése szinte egyedülálló az ismert tájfajták között, de húsának magas zsírtartalma és rendezetlen pikkelyezettsége további szelekci­óra szorul. • Tatai pikkelyes: A legrégebbi magyarországi nemesponty, amelynek a század- fordulóra eső behozatalát és honosítását írásos hagyományok őrzik. Teljes pik­ké lyezettségével több más értékes tulajdonsága együtt öröklődik. Kiváló életké­pesség, a többi fajtánál jóval alacsonyabb zsírtartalom és kiváló húsminőség jellemzi. • Dinnyési tükrös: Elortobágyi és dél-dunántúli fajtákból alakították ki. A termelő­készség fokozása érdekében később keresztezték a nasici (horvát) fajtával. Szép formájú, jó megmaradású, nagy teljesítményű, stabil fajta képét mutatja. A tájfajták tiszta vonalainak teszteléséből kiderült, hogy míg egy tájfajta az erede­ti környezetében kiválóan termelt, addig más adottságokkal rendelkező vizeken je­lentős változékonyságot mutatott. Ez a teljesítménybeli szóródás megkívánta az egyes tájfajták keresztezését, vagyis a változatos körülmények között is kiegyenlített termelést mutató hibridek kialakítását. A már említett hazai fajtákon kívül a keresz­138

Next

/
Thumbnails
Contents