Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.3 Váradi László: Halgenetika

állapításaik szerint plusz és mínusz variánsok keresztezése adta a legjobb eredményt több nemzedékre visszatekintve. Öt generációra kiterjedő kísérleteik eredményét mutatjuk be a 22. ábrán. Az intenzív növekedésre szelektált állomány teljesítménye még öt generáció múlva sem haladta meg lényegesen a kifejezetten a lassú növekedésre szelektált állományét. A heterozigóták fölénye ezen az ábrán is jól érzékelhető.

22. ábra. A különböző növekedési erélyre szelektált pontyállományok és ezek keresztezéseinek teljesítményei 5 generációs szelekciós munka után

Érdekes következtetést állapított meg Wohlfarth, Nakanishi és Onozato pontyon: a testnagyságra történő fenotípusos szelekció nem is igazán a testtömeg-gyarapodás intenzitására, hanem az egyedek agresszivitási szintjére hat. Elvileg ez nem is lenne probléma, mivel a termelőnek szinte mindegy, hogy miért nagy a hal, de a tenyésztési munkákat jelentősen befolyásolhatja, mivel lehetséges, hogy az agresszív egyedek már elérték genetikai testtömeg-gyarapodásuk felső határát, és nem növelhetők tovább. Miután az agresszivitást elsősorban környezeti hatások és az alig ismert, rendkívül összetett genetikai allélkombinációk váltják ki, e témakör tanulmányozása még szükséges kutatási iránynak látszik, de egyelőre a haltenyésztők számára a fenotípusos szelekció marad a legegyszerűbb, legolcsóbb termelésnövelési stratégia.

129

A szelekció után eltelt évek utódjainak a teljesítménye