Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.3 Váradi László: Halgenetika
Mint a felsorolásból látható, az öröklődhetőség szempontjából az életkortól és a területtől függően jelentős különbségek adódnak. Érdekes, hogy a közepes öröklőd- hetőségűnek tartott húsminőség és alkalmazkodóképesség tulajdonságcsoportokban az őket felépítő rész értékmérő értékei sokszor jelentős különbségeket mutathat. A főbb tulajdonságcsoportok rendszerezése örökl'ódhetőségük alapján 1. Alacsony öröklődhetőség Ide tartoznak azok a tulajdonságok, amelyek h2 értéke = 0-0,4-ig terjed. Sajnos a termelési szempontból jelentős tulajdonságok nagy része ebbe az intervallumba sorolható (pl. a testtömeg-gyarapodás, a szaporodási értékek és a megmaradási arány). Ezek a jellegek jelentős környezeti hatás alatt állnak, így a javításukra végzett szelekció, a tenyészértékbecslés, az alkalmazott párosítási módszerek eredményei általában nem kielégítőek. Szinte egyetlen lehetőség áll rendelkezésünkre ezen tulajdonságok értékeinek növelésére. Nevezetesen, beltenyésztett vonalakat kellene előállítani, majd sok ilyen vonal szisztematikus, adott termelőhelyen történő keresztezésével a legjobb kombinációkat kiválasztani (heterózishatás kiváltása). 2. Közepes és magas öröklődhetőség A közepes és a magas öröklődhetőségű mennyiségi tulajdonságok közé (h2 = 0,4-0,7) tartoznak főleg a másodlagos jellegek, melyek esetenként döntő fontosságúak lehetnek, mint például az egyes környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség. Hasonló öröklődést követnek a merisztikus tulajdonságok, mint például az úszósugarak, illetve az oldalvonalon található pikkelyek száma. Ezekre az értékmérőkre jellemző, hogy a tenyészértékbecslés megbízhatósága kielégítő és additívan öröklődnek. 3. A heterozigozitás szintjétől függő öröklődhetőség Ide azok a tulajdonságok vagy tulajdonságcsoportok sorolhatók, amelyek megnyilvánulása a genetikai diverzitáson alapszik. Erre a legjellegzetesebb példa a betegségek és a környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség. Egy-egy ilyen rezisztencia közepesen vagy magasan öröklődik, de az általános ellenálló képességet inkább a genetikai heterogenitás határozza meg. Ezek alapján sikeresen lehet szelektálni például a hasvíz- kór-rezisztenciára, de az az állat, amely életképes marad az ilyen fertőzött vizekben, még hordozhat és hordoz más betegségekkel, hatásokkal szembeni érzékenységet. 1.3.5.4. A tulajdonságok közötti kapcsolatok (a korrelációk) A korrelációk azt fejezik ki, hogy az egyes tulajdonságok növekedése vagy csökkenése egy másik tulajdonságra milyen hatással vannak. Ezek lehetnek kapcsoltsági viszonyok, episztatikus, pleitróp és fiziológiai hatások. A korrelációértékek előtti pozitív előjel mutatja, hogy egy tulajdonság növekedése a másik tulajdonság milyen mértékű növekedését határozza meg; a negatív előjel a másik tulajdonság csökkenését feltételezi. A korrelációk ismerete főleg a nemesítői munkában elsődleges fontosságú. Lehet szelektálni bizonyos fontos termelési tulajdonságokra, de figyelembe kell venni az általuk módosuló tulajdonságokat is (pl. pontynál a viszonylag kis fejnagyságra történő 115
