Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.3 Váradi László: Halgenetika
Dominancia hiánya esetén 1. Kodominancia, ahol mindkét alléi a környezettől függetlenül fenotípusosan is megjelenik (vércsoportok, polimorf fehérjék, pl. az észterázok). 2. Intermedier hatás a) Additív hatás (a fekete és arany színű homozigóta mozambik tilápiák keresztezése bronz színű egyedeket eredményez vagy a normális színű és az aranyszínű pisztrángok keresztezése ún. palominókat eredményez). b) Mozaikhatás (a fekete és fehér homozigóta vitorláshal márvány, vagyis fehér alapon fekete foltos utódokat hoz létre). A klasszikus mendeli hasadási arányokat halakon csak viszonylag kevés tulajdonság követi. Tehát az ivartól, a környezettől és a más génhatásoktól független öröklődés, amelyet Mendel állapított meg, csak ritkán jelentkezik (uniformitás az első nemzedékben, szegregáció a második nemzedékben és a független kombinálódás). A legismertebb példák a mendeli öröklésmenetre: halfaj domináns fenotípus recesszió fenotípus lesőharcsa normál szín albínó szivárványos pisztráng normál szín albínó nílusi tilápia normál szín arany szín aranyhal normál szem teleszkópszem normál szín aranyvörös szín aranyvörös szín kék szín ponty normál szín kék szín normál szín arany szín normál szín szürke szín guppi normál párzószerv görbe párzószerv Mint az előzőekben említett példákon is látható a normál (természetes) megjelenés jellemzően domináns. Az ettől eltérő megjelenés a recesszív. A normál fenotí- pus genetikailag lehet domináns homozigóta vagy heterozigóta, ezzel szemben az eltérő megjelenés csak recesszív homozigóta genotípusban jelentkezik. Ez is mutatja, hogy a természet a már kialakult és évezredek alatt bevált formákat részesíti előnyben. Az emberi tevékenység, a mesterséges szelekció és a beltenyésztettség viszont utat enged a természetben kiselejtezendő tulajdonságok elterjedésének, felszaporodásának is. Miután ezek a haszonhalak genomjában már meglévő vagy új mutációk sokszor befolyásolnak más tulajdonságokat (pl. alkalmazkodóképesség), ismeretük rendkívül fontos a haltenyésztő szakemberek számára. Talán a legreprezentatívabb példa a lengyelországi pontyállományban jelentkezett törpepontyok megjelenése. Ezek az állatok sokszor a tizedét sem érték el várt testtömeggyarapodásuknak, és a törpeség pleiotróf hatásánál fogva megmaradási arányuk is töredéke volt az állomány átlagának. 107
