Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.3 Váradi László: Halgenetika
Sok halfajnál a hímek korábban lesznek ivarérettek, mint a nőstények, ekkor a felvett energia nagy részét az ivarszervek építésére fordítják. Ennek következtében lesz egy olyan időszak, amikor a nőstények egyedsúlya nagyobb, mint a velük egyidős hímeké. Ha már mindkét nem ivarérett, a testnagyságbeli különbségek kiegyenlítődhetnek. Ilyen fajok például a ponty és a lesőharcsa. Az ivadékgondozó sügérféléknél más a helyzet. Itt a hím óvja az ikrákat és az ivadékokat, tehát az a fontos, hogy ez az ivar legyen nagy és erős. A lazacféléknél szintén a hímek a nagyobbak és agresszívebbek, de ez összekapcsolódik a nehéz vándorúttal és hímek közötti harccal ívás előtt. Ezzel szemben a nőstények igazából a tengerben nőnek meg, jobb a húsminőségük és kedvezőbb a sport- horgászértékük, mivel az édesvízi szakaszban a hímek inkább a szaporodásra és a ve- télytársak elűzésére koncentrálnak a táplálkozás helyett. Ezen okok miatt Angliában már a 80-as évektől kezdve komoly reklámtevékenységet kezdtek meg a csak nőstény, monosex populációk létrehozására. A XX-es ivari kromoszómával rendelkező nőstényeket lárva korban, hormonálisán átfordítják hímekké, amelyek genetikailag nőstények (XX), de fenotípusosan (első és másodlagos ivarjellegek) azonban tökéletes hímek lesznek. Ezeknek az egyedeknek nincs spermavezetékük, így könnyen megkülönböztethetők a normál hímektől. Ezeket az XX-es hímeket a XX-es genetikailag és fenotípusosan is nőstényekkel párosítva, csak nőstényekből álló, monosex állományokat kapnak. Ez a kampány annyira sikeresnek bizonyult, hogy napjainkra az angliai haltenyésztő üzemek 80%-a ilyen állatokkal dolgozik, sőt az Angliában előállított összes pisztrángivadék 86%-a ilyen genetikai program eredménye. Egyes tilápia fajoknál a hímek nagyobb testűek a nőstényeknél, és két ivar még a termelési időszakon belül eléri az ivarérettséget, aminek következtében hajlamosak a termelési értéket jelentősen csökkentő túlszaporodásra. Ezért ebben az esetben az XY-os hímeket fordítják át nőstényekké, amelyek XY-os hímekkel párosítva XX, XY normál egyedeket és YY szuperhímeket eredményeznek. Ezek az YY ivari kromoszómákkal rendelkező szuperhímek normál XX-s nőstényekkel üzemi méretű monosex, hím utódokat hoznak létre. 1.3.3.5. Az ivar szabályozásának jelentősége 1.3.4. A minőségi tulajdonságok öröklődése 1.3.4.1. A minőségi tulajdonságok jellemzői és fontosságuk a haltenyésztésben Első látásra talán nem tűnnek fontosnak a gyakorlati haltenyésztésben, de egyes tulajdonságok kifejeződése, kapcsoltságuk, illetve hatásuk más termelési tulajdonságokra meghatározó lehet. A beltenyésztettség következtében egyes mutációk és ezekkel kapcsolatos más tulajdonságok megjelenése (pl. kék színű pontyok - Izraelben vagy a törpepontyok - Lengyelországban) jelentős termeléskiesést okozhatnak. Szemléletes példa a horgászatilag, halászatilag kiemelkedő fontosságú pontypikkely- zet öröklődése, ami pleiotróp és episztatikus hatásai miatt (főként a kedvezőtlen tartási körülmények között) jelentősen, akár 70%-kal is csökkentheti a termelési arányt 105
