Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)

Almaültetvények csöpögtető öntözése

51. ábra. Az almafák gyökérfejlődésének jellemzői

Az almafák sorirányú (Si), sorközirányú (Sk), valamint mélységi (M) növekedése a 3. évben a legintenzívebb. A gyökérzet sorirányú (Si), valamint a korona sorirányú (Ks) fejlődése között szoros az összefüggés. Az adott sor- és tőtávolság mellett (4x3,5 m) a rendelkezésre álló 14 m2-es tenyészterületből a növény gyökérzete 4 éves korban 49,5 %-ot hálózott be.

Az adott talajon a csöpögtetőtestek 1,5 m-es kiosztása mellett a nedvesedési zónák 60 cm-es mélységben összeérnek, s ezt a növény gyökérzete jól követi. 4 m-es sortáv esetén 60 cm-es mélységben gyakorlatilag az egész tenyészterület átnedvesíthető.

A vízpótláskor nem hagyható számításon kívül a természetes csapadék hatása. Hazánkban a vegetációs időszakban 320—360 mm csapadékkal lehet számolni, így a növények nemcsak a csöpögtetés által talajba juttatott nedvességből szerzik be a fejlődésükhöz szükséges vizet. Ezért nem kell attól tartani, hogy a gyökérzet teljes egészében csak a mesterségesen nedvesített talajszelvényben helyezkedik el. így hazánkban semmi alapja sincs olyan vélemény hangoztatásának, hogy a csöpögtető öntözés hatására az almafák gyökérzetének csökkent mértékű fejlődése következik be. Hazánkban ilyen eset csak szikes talajon vagy nagy sótartalmú vízzel folyó öntözéskor fordulhat elő. A szikes talaj almatermesztésre, a nagy sótartalmú víz pedig öntözésre alkalmatlan.

luu