Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)

Almaültetvények csöpögtető öntözése

ábra, amelyből megállapítható, hogy arid területeken az optimális termeléshez minimálisan 33%-os nedvesített talajtérfogatra, mérsékelt klímán pedig 20%-osra van szükség. Az előbbiek szerint hazánkban az eredményes termeléshez elegendő, ha a növényállományban a gyökérzet felületének 20%-án biztosítjuk a talajtérfogat kívánt mértékű nedvesítését.

A hazai viszonyok között végzett nedvesedési vizsgálatok szerint különböző talajtípuson különböző vízhozamú csöpögtetőtestekkel 20%-nál jóval nagyobb felületre kiterjedő nedvesítés valósítható meg.

A nedvesíthető talajfelület és az almafa gyökérfejlődésére vonatkozó hazai vizsgálatok első eredményeit a következőkben ismertetjük.

A gyökérfeltárást a dánszentmiklósi Micsurin Mgísz-ben végezték 1977 júliusában, olyan ültetvényben, ahol a csöpögtető öntözést a telepítéssel egy időben kezdték meg.

Az ültetvény adatai:

alany:

fajta:

koronaforma:

térállás:

A talaj jellemzői:

— többnyire homokos lösz homokfoltokkal keverve;

— humuszréteg vastagsága 40—80 cm között változik;

— humusztartalma 1,3—3,0 közötti;

— vízáteresztő képesség Kazó-féle mesterséges esőztető módszerrel mérve jó, 32 mm/h-nál nagyobb;

— vízkapacitása közepes, 95—145 mm;

— Arany-féle kötöttségi szám: 30—37 között van.

A vízpótlás adatai:

— csöpögtetőtestek típusa: spirálosított kapilláris cső;

— vízhozama: 2 1/h 0,08 N/mm2 nyomáson;

— csöpögtetőtestek közötti távolság: 1,5 m;

M 4,

Jonathán,

sövény,

4,0X 3,5 m.

96