Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)

Almaültetvények csöpögtető öntözése

45. ábra. A lombfelület nagyságát jelző C2 szorzó kiszámítása

A gyümölcsfák vízigényének teljes kielégítése, illetve csak a csö- pögtető öntözés útján való kielégítése azonban nem mindig szükséges és nem mindig esik egybe termesztési céljainkkal.

Feltétlenül csökkenteni kell a kiadagolandó vízmennyiséget, és a határesetekben abba kell hagyni az öntözést akkor:

• ha már meglevő ültetvényt rendezünk be csöpögtető öntözésre, és a gyökérzet még nem idomult az új öntözési módhoz (első évben 30—40, másodikban 10—30%-kal kell csökkenteni);

• ha az ültetvény más forrásból (pl. talajvízből) is elegendő nedvességhez jut;

• ha túl erős a fák vegetatív növekedése (kihagyó évben vagy nehezen termőre forduló alany—nemes kombinációk esetében). Az intenzív hajtásnövekedés időszakában rövid időre csökkentett vagy felfüggesztett vízellátás kedvezően hat a termőrügy-differenciálódásra és mérsékli a hajtásnövekedést;

• ha a vízellátás csökkentésével — július végén, augusztus folyamán — mérsékelni akarjuk a gyümölcs kedvezőtlenül intenzív növekedését;

• ha a teljes területhez viszonyított beöntözési hányad nem éri el a 25—30%-ot, annak csökkenése arányában.

A csöpögtető öntözés esetében az öntözés megkezdése is lényeges a folyamatos vízellátás szempontjából.

89