Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
A csöpögtető öntözés agronómiái tervezésének alapkérdései
U/h — 2 l/h ——3I/h ———4///)-----csöpögtetotestek vízhozama ] 5h 73h .5h 4h öntözés ideje 41. ábra. Nehéz agyag benedvesedési jellemzői lyog-, vályogtalajban 24—48 óra múlva; agyag-, agyagos vályog- és nehéz agyagtalajban 48—72 óra múlva áll be, ekkor a legnagyobb a nedvesítési zóna. A csöppenként talajba juttatott víz szivárgása folyamatos. A nagy víztartalmú vízpótlási zónából — a talaj mechanikai szerkezetének megfelelő mértékben — a szivárgási zónába, majd a nedvesítési zónába szivárog a víz. Ez a folyamat a talajnedvesség kiegyenlítődéséig, a talaj vízegyensúlyi állapotának beálltáig tart. A nedvességeloszlás folyamatára hatással van a növény transzspi- rációs vízfelvétele is, különböző mértékben megváltoztatja az egyes zónák vízkészletét. A laza szerkezetű talajokban (futóhomok, homok) túlzott vízpótlás esetén — miután a gravitációs erő a meghatározó tényező — a nedvesség elsősorban vertikális irányban szivárog el. Ilyen esetben a vízveszteség a talajban jön létre, mert a gyökerek által behálózott talajszelvény szintje alá, sokszor a nyugvó talajvízszintig szivárog a nedvesség. A nedvesség eloszlását a különböző szerkezetű talajok keveredése is módosíthatja. A várható benedvesedési zóna meghatározása céljából minden esetben 20, 40 és 60 cm-es talajszelvényből kell mintát venni, és az Arany-féle kötöttségi szám alapján kell módosítani a nedvesítési zónát. 82
