Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
A csöpögtető öntözés agronómiái tervezésének alapkérdései
36. ábra. A csöpögtetőtestek pontos vízadagolására szolgáló berendezés meg. A grafikon segítségével az Arany-féle kötöttségi szám alapján a talaj benedvesedése megszerkeszthető a 0, 30 és 60 cm-es talajszelvényben. A 37. ábra adatai szerint 1, 2, 3 és 4 1/h vízhozamú csöpögtető- testekkel, 15 1 víz kijuttatásával, az öntözés befejezését követő 12 óra elteltével a 38—41. ábrák szerinti talajnedvesítési profil jön létre. Az előbbi feltételekkel végzett kísérlet szerint a 38. ábrán futóhomok és homok, a 39. ábrán a homokos vályog és vályog, a 40. ábrán agyagos vályog és agyag, a 41. ábrán pedig a nehéz agyag ned- vesítési profilja látható félmetszetben. Az ábrákon feltüntetett számok az egyes zónákban található súlyszázalékban kifejezett nedvességtartalmat jelzik. A benedvesítési ábrák figyelmes tanulmányozása alapján a következőket állapíthatjuk meg. — A nagy vízáteresztő képességű talajokban — futóhomok, homok — a nedvesség vertikális kiterjedése nagyobb, mint a horizontális. 15—20 1-nél több víz kijuttatása esetén a nedvesí- tési zóna beszűkül, tölcsérszerűvé válik az intenzív szivárgás következtében. — Jó vízgazdálkodású talajokon — homokos vályog, vályog —• a 77