Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
A csöpögtető öntözés agronómiái tervezésének alapkérdései
vényben lehet a folyamatos nedvességpótlást elérni és fenntartani. Ennek a fontos kérdésnek az ismeretében adhatunk választ a következő kérdésekre. • Adott talajviszonyok között az idő függvényében mennyi vizet adhatunk ki, hogy a legnagyobb felületen tudjuk a nedvességpótlást elérni ? • A talaj nedvesíthető felületének ismeretében tudunk a termesztett növénykultúra számára szükséges vízről gondoskodni. Gyakorlatilag a természetes csapadék, a hőmérséklet, a talaj és a növény vízigényének figyelembevételével lehet a helyes öntözési rendet meghatározni. • A talaj nedvesíthető felületének ismeretében tudjuk a vízveszteséget minimálisra csökkenteni, a vizet gazdaságosan és jó hatásfokkal hasznosítani. • A tervező csak a nedvesíthető felület ismeretében tudja meghatározni a csöpögtetőtestek legkedvezőbb kiosztását (egymástól való távolságát). • A nedvesíthető felület ismeretében tudjuk a gyökérzet fejlődésének kedvező vagy kedvezőtlen alakulását nyomon követni. Az eddig elmondottakból következik, hogy a csöpögtető öntözéssel benedvesíthető talajszelvény ismerete a növénytermesztő szakember és a tervezőmérnök számára egyaránt nélkülözhetetlen adatokat szolgáltat. A kérdés fontosságára való tekintettel részletesen elemezzük a csöpögtetőtestből a talajba kerülő vízcsepp útját. Első lépésként vizsgáljuk meg azokat az alapvető tényezőket és jelenségeket, melyek a talajba juttatott víz mozgására hatnak. A talajba kerülő víz megjelenésének három formája ismeretes. A kapilláris víz a talaj közepes és kis pórusaiban helyezkedik el a talajszemcsék között kialakult hajszálcsövek felületi vonzásának hatására. A növény szempontjából a víznek ez a legfontosabb jelenléti formája, mert ez kötődik legkisebb erővel a talajhoz, így a gyökerek elsősorban ezt hasznosíthatják legkönnyebben. A kapilláris vízemelés szállítja a talajban levő nedvességet felfelé és oldalirányban. Ha a növény felhasználja a rendelkezésre álló vizet, akkor csökken a talaj nedvessége. A kapilláris szívóerőja 73
