Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
A csöpögtető öntözőberendezés anyagai és szerelvényei
— permetezőmedencéknél a kiindulási érték 30—35%-áig lehet csökkenteni a szén-dioxid-koncentrációt. Leghatásosabb eljárás a szellőztetőmedencével valósítható meg. 1,5—2,0 m mély nyílt tározó formájában készíthető el, ahol a víz szintje felett 1—2 m magasságban elhelyezett csőrendszerre szerelt fúvókákkal porlasztják szét a vizet. A porlasztóit vízcseppek a levegővel érintkezve átmosódnak, és ennek következtében áll elő a víz szénsavtartalmának csökkenése. A levegőztetés után a medencében a víznek 10—12 óráig kell állnia, hogy a karbonátképződés végbemenjen. A kalcium-karbonát a medencében leülepszik, s időnként el kell távolítani. Alacsonyabb, 4—5 mg/1 kalciumtartalmú víz esetében a csőrendszerben és a csöpögtetőtesteknél kivált kalcium-karbonát a 2—3 évenkénti egyszeri sósavas átmosatással távolítható el. A víz szellőztetésére alkalmas rendszert a vízigény szerint kell méretezni. A karbonátos vízkő eltávolításához szükséges 100%-os sósav mennyiségét a következő egyenlettel határozhatjuk meg: G„ci = ^--0,73 kg, ahol Gk=az eltávolítandó vízkő mennyisége kg-ban, a = a vízkő karbonáttartalma (kalcium-karbonátra átszámítva) %-ban, 0,73 = az 1 kg karbonátos vízkő feloldásához szükséges 100%-os sósav mennyisége kg-ban. Az átmosáskor a sósav a tisztítandó fémmel legfeljebb 10—12 órát érintkezhet, majd ezt 10—12 órás tiszta vizes átmosatásnak kell követnie. A sósavas átmosatást az ültetvény nyugalmi időszakában kell elvégezni. A kezelést csak a feladat elvégzésére kioktatott személyek végezhetik! A vízkezelő berendezések közül egycélú a Fermasicc rendszerű 63
