Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
A csöpögtető öntözés sajátosságai
A csöpögtető öntözés sajátosságai A csöpögtető öntözést más felületi öntözési módokkal összehasonlítva alapvető különbségeket és azonosságokat állapíthatunk meg. A felületi öntözési módok közül az ismertebbeknek, így az esőz- tető és barázdás, valamint a csöpögtető öntözésnek a főbb jellemzőit vizsgáltuk. Az áttekinthetőség érdekében a különbségeket és azonosságokat az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az esőztető öntözést főleg szántóföldön, a csöpögtető öntözést pedig elsősorban ültetvényekben, valamint üveg és fólia alatti termesztőberendezésekben alkalmazzák. Az esőztető és barázdás, valamint csöpögtető öntözés összehasonlításakor a vízpótlás ütemében találunk nagy különbséget. Az esőztető és barázdás öntözés esetében megszakításokkal, a csöpögtető öntözéssel pedig folyamatosan tartjuk optimális szinten a talaj nedvességét. Az esőztető és barázdás öntözésnél a nedvességpótlást általában nagy intenzitással, így egyidejűleg nagy vízmennyiséggel, a csöpögtető öntözésnél pedig kis intenzitással, tehát egyidejűleg kevés víz felhasználásával érjük el. A csöpögtető öntözést — a vízpótlás módját tekintve — nevezhetnénk szivárogtató öntözésnek is. Alapvető különbség, hogy az esőztető öntözéssel a termesztésbe vont egész felületre, a csöpögtető öntözéssel pedig csak a haszon- növények által igénybe vett talajfelületre juttatjuk a vizet, más szóval lokalizált vízpótlást végzünk. A csöpögtető öntözésnek kevés a vízigénye. Hazánk vízszegény helyein, gyümölcs- és szőlőtermő tájain való alkalmazásával nagyobb területen válik lehetővé az egyidejű öntözés. A Duna—Tisza közén, a Nyírség nagy részén, hegy- és dombvidé7
