Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
A csöpögtetőtestek típusai és jellemzői
7 m-enként helyezik el a vízkibocsátó testeket az elosztócsövön. Az időegység alatt kibocsátott víz talajfelületen való szétfolyását úgy gátolják meg, hogy az elosztócsövet a gyümölcsfa sorában a barázdába fektetik. A víz egyenletes elosztását a barázda szakaszolásával érik el, így egy-egy vízkibocsátó test 7 m-es szakaszt lát el. A geodéziai szintkülönbségből adódó nyomáskülönbséget, illetve a megközelítőleg egyenletes vízszállítást a vízkiömlő nyílások átmérőjének csökkentésével érik el. A betápláláskor a víz nyomása az elosztócsövekben 0,15 N/mm2, a végén pedig 0,03 N/mm2-re csökken. A nagyobb vízszállítás céljából az elosztóvezetékek belső átmérőjét 23—25 mm-esre készítik. A vízpótlás gyakori leállítása és a rendszer beindítása automatikus vezérlést igényel. Az öntözőrendszer egyetlen előnye, hogy a viszonylag nagy átmérőjű vízkiömlő nyílások nem dugulnak el. Ez az öntözőberendezés — viszonylag nagy vízigénye miatt — csak bő víznyerési lehetőség esetén üzemeltethető. Hosszú egyenes* áramlási pályájú csöpögtetőtestek A hosszú egyenes áramlási pályájú csöpögtetőtest, más néven kapilláris cső polipropilénből vagy polietilénből készült, a csöpögtető öntözés legrégibb, legjobban bevált, széles körben alkalmazott, legolcsóbb megoldása. Belső átmérője 0,6—1 mm között van. Az előbbi kisebb: 2—41/h; az utóbbi pedig 8—12 1/h víz szállítására alkalmas. A kapilláris cső hosszának növelésével együtt növelhető a cső belső átmérője az áramlási ellenállás megváltoztatása nélkül. így ugyan kis vízszállítás érhető el, de nem nő a cső dugulási veszélye. A kapilláris cső vízszállításának számításakor induljunk ki abból, hogy a csőben a nyomás nullára csökken és az áramlás lamináris ( = 1 m/s a víz sebessége a csőben). A Dercy—Weisbach-íé\e képletnek megfelelően a csőben bekövetkező nyomásveszteség értéke a következő: H=l Lv2 D2g28
