Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)

Tápanyagpótlás csöpögtető öntözéssel

89. ábra. A felvehető kálium eloszlása a 2. öntözést követő 24 óra múltán a talajban

(Volldünger) (mg/100 g)

az idézi elő, hogy a műtrágyának oldatba került része a talajkolloidok felületén adszorbeálódik, megkötődése folyamatos. A foszforsav szerves, illetve dikalcium-foszfáttá alakul, s ez mozgékonyságát csökkenti.

A vizsgálatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy az oldatba került foszfor mindaddig mozogni képes a talajban, amíg a folyamatos lekötődésen felüli mennyiség oldódásához szükséges vizet pótolni tudjuk. A lekötődés mértéke a kapilláris víztartó képesség és a gravitációs erő egyensúlyi állapotától függ.

Az első öntözést követő 24 óra múltán a csöpögtetőtest alatt 0,4 m átmérőben, 0,4 mélységben egy viszonylag nagy töménységű góc figyelhető meg. Ettől jobbra-balra 2,0 m átmérőben a kontrolinál nagyobb töménység figyelhető meg. Valószínűleg a talajban jelenlevő és a talaj felsőbb szelvényében megkötődött foszfor az öntözés hatására oldatba került. Ez a jelenség figyelhető meg a talaj mélyebb szelvényében (lásd a 90. ábrát).

A második öntözést követő 24 óra múltán horizontálisan és vertikálisan is növekszik a csöpögtetőtest alatti nagyobb töménységű góc kiterjedése. A talaj mélyebb rétegeiben kiegyenlítetté válik, tehát a nedvesség hatására a foszfor vándorol (lásd 91. ábrát).

190