Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
Az öntözőberendezés megépítése
Az öntözőberendezés megépítése A csöpögtető öntözőberendezést a kiviteli terv szerint kell megépíteni. A víznyerési hely és a vízkivételi mű (kút, tározó, patak) kiépítése után kezdhető meg a csövek talajba helyezéséhez szükséges munkaárkok ásása. A munkaárkokat az ültetvény telepítése előtt géppel, meglevő ültetvényben általában csak kézimunka-erővel lehet elkészíteni. A polietilén csöveket a — 20 °C fagyhatár alá kell a talajba fektetni. A munkaárok alja lehetőleg sima legyen, hogy a cső teljes hosszában a talajon felfeküdjön. A csöveket az árokba helyezés előtt kell összeszerelni (tükrös hegesztés), ezért elég, ha az árok szélessége: B=névleges csőátmérő + 40 cm. Az árkot lehetőleg a 73. ábra szerint kell kialakítani. A szaggatott vonallal jelzett rézsűprofilú árok a cső leeresztését, a föld árokba töltését és a talaj tömörítését segíti elő. A jól hajlítható polietilén csövek megkönnyítik a természetes akadályok kikerülését. A csővezeték irányának változtatása cső- hajlítással vagy idomdarabok közbeiktatásával oldható meg. A csővezetékeknél a 90°-os irányváltoztatásra fröccsöntött vagy a cső anyagából hegesztett idomokat használnak. A nagyobb átmérőjű csővezetékek irányváltoztatása szabványos öntöttvas idomdarabok beépítésével is megoldható, lazakarimás kötéssel (lásd a 74. ábrát). A vezetékek szerelvényeit és fém idomdarabjait úgy kell rögzíteni, hogy súlyuk és az üzem közben keletkező erőhatások a műanyag csöveket ne terheljék. A csőkitámasztásokat a szokásos számítás alapján kell méretezni. 163
