Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
A csöpögtető öntözés sajátosságai
az öntözővíz összetételét. Az első esetben a növénytermesztés szempontjából káros sók mennyisége és félesége, a második esetben pedig olyan ásványianyag-tartalma határozza meg a minőséget, amelyek kiválva a csöpögtetőtestek eldugulását okozhatják. A növénytermesztés szempontjából elsősorban a több-kevesebb Na-iont tartalmazó vizek, a meszes, szódás (sós) szikesek károsak. Ezek gyakran 0,1%-nál is több vízben oldható sót tartalmaznak, melyből a növény számára a szóda a legártalmasabb. Az ilyen öntözővíz esőztető öntözés esetén közvetlenül is káros a növényre. A csöpögtető öntözéskor a nedvesíthető talajszelvényben a nedvesség állandó fenntartása következtében a vízben levő sók oldatban maradnak, nem koncentrálódnak. így káros sók halmozódnak fel a nedvesítési zóna külső peremén. A nedvesítési sávok határain a sókoncentráció állandóan növekszik az öntözés időszakában, ezért periodikus áztatásra van szükség a só felhalmozódásának meggátlására és a szikesedés okozta veszélyek kiküszöbölésére. Hazai csapadékeloszlási viszonyainkat figyelembe véve a vegetációs időben, de főleg az őszi csapadékos periódusban rendelkezésre áll a sókimosáshoz szükséges vízmennyiség. A sókimosatás hatékonyságának növelése céljából folytatni kell az őszi (szeptemberi) időszakban is az öntözést. így időszakosan vízzel telítetté válik a nedvesített sáv. A természetes csapadék hatására a telítődés növekszik, ami a víz intenzív szivárgását, mozgását idézi elő, ez pedig meggyorsítja a talaj hatásos átmosódását, a sók lefelé vándorlását. Irodalmi adatok szerint olyan területen, ahol az évi csapadék a 250 mm-t nem haladja meg, esőztető öntözéssel kell gondoskodni a sókimosódáshoz szükséges vízmennyiségről. Miután a természetes csapadék hazánkban 550—600 mm között van, a növény számára toxikus mértékű sófelhalmozódásra nem kell számítani. Ezért még 1000 mg/dm3[ = mg/l] sótartalmú vízzel is lehet a vízpótlást végezni csöpögtető öntözéssel. A csőkutakból vagy víztározókból származó vizek gyakran tartalmaznak oldott állapotú vas-oxidot (FeO), ami könnyen oldhatatlan vas-oxiddá [Fe203-má) alakul, és a csöpögtetőtestek dugulását okozza. A vastartalmú vizekben gyakran tenyésznek olyan baktériumok, melyek a vasat kivonják a vízből, és melléktermékként
