Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)

A csőhálózat tervezésének általános kérdései

Amennyiben a 16,0 mm-es szárnyvezetéket választjuk, akkor a teljes nyomásveszteséget a következőképpen határozhatjuk meg.

Kezdjük a diagram használatát a bal oldalról q{=2 1/h/m-nél, és kövessük a vonalat jobbra a 16 mm-es csőátmérő vonalának metszéspontjához. Haladjunk ebből a pontból kiindulva függőlegesen lefelé az L = 150 m-es vonallal való metszéspontig. Kövessük ettől a metszésponttól kiindulva a vízszintes vonalat a jobb szélig, és olvassuk le a nyomásveszteséget, amely 1,0 m.

A teljes nyomásveszteséget a (11) képlet segítségével már kiszámítottuk és akkor az eredmény 0,93 m volt, tehát a különbség elhanyagolható.

Amennyiben a szárnyvezeték 16,0 és 12,7 mm átmérőjű csövekből állna, az 1,4 m-es teljes nyomásveszteség eléréséhez felhasználhatjuk az előbbiek alapján a diagramot a különböző szakaszok megfelelő hosszúságának meghatározására.

Lejtős és egyenetlen felszínű területek szárnyvezetékeinek méretezése

A szárnyvezetékek méretezésekor figyelembe kell venni a szint- különbségeket.

Lejtős területeken a vezeték mentén elhelyezkedő összes csöpög- tetőtest egyforma vízhozama érhető el, ha a mellékvezetéket a terület legmagasabb részén helyezik el, hogy a szárnyvezetékek lefelé haladjanak. Amennyiben az így fennálló szintkülönbség pl. 5 m, akkor a szárnyvezetékben a súrlódási veszteség kb. 5 m-t érhet el.

Egyenetlen területeken a csöpögtetőtestek vízhozamának szabályozása elég bonyolult, mert még nincs a szárnyvezetékekbe külön- külön beépíthető megbízható nyomásszabályozó.

Az USA-ban, Új-Zélandban és Ausztráliában a gyümölcsösökben és a szőlőkben rendszerint mikrocsöves vagy spirál csöpögtetőtes- teket használnak. A mikrocső vagy a spirál hosszúságának vagy átmérőjének megfelelő méretezésével azonos vízadagolás érhető el.

131