Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
A csőhálózat tervezésének általános kérdései
Mivel a valódi/és A tényezők helyett középértékeket használunk, az eredményt ellenőrizni kell oly módon, hogy kiszámítjuk a pontos nyomásveszteséget a (11) képlettel. A gazdaságos csőméret grafikus megközelítése A szárnyvezeték nyomásveszteségének meghatározásához az 58. ábrán látható logaritmus léptékű grafikont használjuk. Ez a grafikon az 57. ábra és a 13. táblázat adatait egyesíti. Az ordinátán a szárnyvezeték fajlagos vízhozamát tüntettük fel. Ha pl. a csöpögtetőtestek vízhozama 9 1/h és távközük 1,5 m, akkor a fajlagos vízhozam: yy=6 1/h/m. Az 58. ábrán levő diagram jobb oldalán az ordináta a szárnyvezeték teljes nyomásveszteségét mutatja. A diagram használatát az előbb már bemutatott példa segítségével szemléltetjük. A csöpögtetőtestek vízhozama 2 1/h, távolságuk 1 m. Ebben az esetben a fajlagos vízhozam: y — 2 1/h/m. A szárnyvezeték L hosszúsága 150 m, a vezetékben a teljes nyomásveszteség nem haladhatja meg az 1,4 m-t. A továbbiakban meghatározzuk a csővezeték gazdaságos átmérőjét. A diagram használatát a jobb oldalon kezdjük az 1,4 m-es teljes nyomásveszteségnél, és ezt a vonalat balra követjük az L — 150 m-es vonallal való metszésponthoz, amely a szárnyvezeték hosszúságát jelenti. Ettől a metszésponttól függőlegesen haladunk a q(= 2 1/h/m vízszintes vonalhoz. A metszéspont a 14 és 15 mm belső átmérők vonalai között van. A gazdaságos csőátmérő még pontosabban meghatározható interpolálással, így 14,8 mm. Ez a csőméret azonban nem kapható. Ezért az ennél nagyobb 16,0 mm-es vagy a 16,0 és 12,7 mm-es belső átmérőjű csövek kombinációját kell alkalmaznunk. 129
