Hankó Zoltán: Módszertani útmutató a „Hidrológia és hidraulika II. Hidraulika I. rész” c. tárgyhoz (Tankönyvkiadó, 1964)
A "29. Határolt folyadékmozgás" c. fejezetben megismerjük a folyadékmozgások határolás szerinti osztályozását, fisz érint van: szilárd felületekkel, szilárd felületekkel és szabad felszinnel határolt mozgás és szabad vizsugár. Nedvesített felületnek nevezzük az áramvonalakra merőleges felületet. Középsebességnek nevezzük azt a sebességet, amellyel a ténylegesen működő sebességeket helyettesítve a szelvény ugyanazt a vízhozamot szállítja. Számszerű értékét a £ vízhozam és az F szelvény- terület hányadosa adja meg. A kinematikai osztályozás keretében megismertük a permanens mozgás fogalmát. Ezen belül megkülönböztetünk egyenletes és változó mozgást, ez utóbbi a hirtelen és a fokozatosan változó mozgások esetére bontható. Ellenőrző kérdések: 80. Mit nevezünk áramcsőnek és folyadéksugárnak? 81. Mi az áramszál és a folyadékszál? 82. Mi a folyadékszál folytonosságának feltétele és hogyan határozzuk meg? 83. Mit értünk határolt folyadékmozgás alatt? 84. Hogyan osztályozhatjuk a folyadékmozgást a határolás jellege szerint? 85. A középsebesség fogalma és meghatározása. 86. A permanens mozgások kinematikai osztályozása. 13. hét A "30. Nem nyúlós folyadék mozgásának dinamikai alapegyenlete. Bernoulli tétele" c. fejezetben a folyadékmozgás jellemzői és a mozgást előidéző erők közötti kapcsolattal ismerkedünk meg. Bernoulli a mechanika energia tételét alkalmazta az összenyomhatatlan folyadék permanens mozgására, amely szerint: A mozgó test eleven erejének elemi idő alatt bekövetkező megváltozása egyenlő a testre ható erők ugyanezen idő alatt végzett munkájával. Ebből levezethető Bernoulli nevezetes tétele, amely kimondja, hogy az Összenyomhatatlan ideális folyadék áramvonalon mozgó egységsulyu részecskéjénél a sebességmagasság, a nyomásmagasság és a geodéziai magasság összege nem változik, állandó. 22
