Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek - Dombvidéki tározók. Tervezési segédlet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
1. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A viz - még a kedvező éghajlati övezetekben fekvő országokban is - az utóbbi évtizedekben a legfontosabb természeti kincsek sorába emelkedett. Mind nagyobb gond, hogy a felhasználás céljának megfelelő viz kellő időben és mennyiségben a fogyasztó rendelkezésére álljon. A hidrológiai tanulmányokból már ismeretes, hogy sok esetben a vizkincs egy rö- videbb-hosszabb időszak átlagában elegendő lehet. A mindenkori vízigényt azonban mégsem lehet kielégíteni, mivel a természet nem igazodik a fogyasztó kívánalmaihoz, s a vízfolyások a természet törvényszerűségeit követve hol nagyobb, hol kisebb vízhozamot szállítanak. A tározás célja az, hogy a természetes vízfolyás akár ingadozó, akár egyenletes vízhozamát tározó segítségével a létesítés céljának megfelelő igények kielégítése szerint szabályozza. A rendelkezésre álló vízkészletek fokozott hasznosítása érdekében világviszonylatban egyre több tározó épül. Ezek túlnyomó többsége hegy-, illetve dombvidéki tározó. (1. kép) Ezek közül egyre több épül a gát helyén, vagy annak közelében található természetes anyagból, kőből, földből. Hazai viszonyaink között elsősorban dombvidéki tározók létesítésére van lehetőség. A tározó völgyzárógátjának anyaga a völgyfenéki és völgyoldali, zömmel üledékes, kis teherbiróképességü talajokra tekintettel általában földanyag. A következőkben a dombvidéki tározók völgyzárógátjának tervezési kérdéseivel, illetve annak főbb mozzanataival foglalkozunk. Hangsúlyozni, szeretném, hogy a tárgyalásmód a tanmenet adta lehetőségekhez alkalmazkodik és nem mindenben követi a gyakorlati tervezés időrendi fázisait. Egyes részei tanulmányterv, beruházási program, vagy kiviteli tervnek megfelelő szintű megoldáshoz nyújt segítséget. 7
