Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek - Dombvidéki tározók. Tervezési segédlet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
3. A TÁROZÓ TERVEZÉSE
eredeti alapozási sik szintjéhez képest megsüllyedhet. Süllyedésszámitás alatt lényegében az utóbbit értjük. Hazai adottságaink következtében a völgyfenéken általában felaprózódott kőzetféieségek, üledék, szerves-iszapos, helyenként görgeteges talajok fordulnak elő.Az említettek rendszerint változatos vastagságú rétegsorokat alkotnak, melyek keményebb alapkőzeten nyugszanak. Igen gyakori a különböző agyagrétegek, kötöttebb talajok előfordulása is. A kötöttebb talajok, iszapféleségek, szerves anyagot tartalmazó rétegek a rákerülő töltés súlyának hatására összenyomódnak, ennek következményeként a töltés megsüllyed. A süllyedés ismerete azért fontos, hogy a töltés épités közbeni kubatura többletet, valamint a gát tulemelé- sét meg tudjuk határozni. Ismeretes, hogy a gát koronásikjának abszolút magassága - mint minimális szint - a gát biztonsága szempontjából szigorú előirás. Ezt süllyedő töltés esetében csak úgy lehet megvalósítani, ha a gát koronaszintjét a várható süllyedésnek megfelelően tulemelik, vagyis a végleges konszolidáció bekövetkezése utáni abszolút magassági szint a mértékadó. A süllyedés számítás során először a terhek és hatások következtében kialakuló feszültségek nagyságát és eloszlását kell meghatároznunk, majd az egyes rétegekre, illetve kitüntetett pontokra vonatkozóan a süly- lyedések nagyságát. Nyilvánvaló, hogy a süllyedés értéke más lesz a keresztszelvény különböző feszültség alatt álló pontjaiban, más lesz a gát hossz-szelvénye mentén, ismét más változó altalajrétegződés esetén. A süllyedés nagyságának meghatározásához szükséges feszültségeloszlás számítására - szimmetrikus gát esetén - a töltéstest okozta terhelésre vonatkozó = TT [a (Pl + + (a+b) (ocl + *2) + x (a2 - “1)] (3-59) összefüggést alkalmazzuk. A képletben szereplő jelölések a 3-26. ábrán láthatók. A p teher számítását a P = mi • (3-60) képlet segítségével végezzük el, ahol mi a töltéstest alapsik feletti magasságát, flrt a talaj térfogatsúlyát jelenti. A süllyedést vagy a kompresz- sziős görbe, vagy a talaj összenyomódási modulusának, valamint az altalajban a terhelés hatására kialakuló feszültségek ismeretében az egyes feszültségsávokban számított részsüllyedések összegezésével határozzuk meg. Bármely közbenső vizsgált síkban a talaj összenyomódása ( aS), amelynek mélysége a feszültségsáv középvonalában van a 62
