Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek - Dombvidéki tározók. Tervezési segédlet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
3. A TÁROZÓ TERVEZÉSE
képlettel meghatározható. A még eltűrhető gradiens értéke függ a talajnemtől, a talaj szerkezetétől, az esetleges járatok számától, méretétől, a gyökérzóna elhelyezkedésétől, stb. A még eltűrhető kilépési gradiens tájékoztató értéke: ieng=0-8 (3-57) Az ieng meghatározásának bizonytalansága miatt a Magyar Szabvány a gát minimális talpszélességét az altalaj függvényében szabja meg. Eszerint a gát talpszélessége akkor megfelelő, ha B ^ 3 H C (3-58) A képletben: B - a gát talpszélességét, H - a mértékadó vizoszlopmagasságot, C - a talaj nemétől függő Lane -féle állandót jelenti. A C különböző értékeit a 3-3. táblázat tartalmazza. A gát alatt átszivárgó összes vízhozamot a gát alatti részvizhoza- mok összegezésével kapjuk meg. A C felvételével kapcsolatban megjegyzem, hogy a talajféleségre utaló megnevezések, pl. iszapos homok, homokos agyág, stb. igen sokszor alig fedik a talaj valódi tulajdonságait. így a C tényezőt szinte csak szubjektív ítélet alapján lehet felvenni. Gyakorlati tapasztalatok szerint a számítások eredménye egyes esetekben túlzottan nagy, máskor elégtelen ta lpszéleseéget ad. A szabvány betartása kötelező, az ellenőrző számítást tehát el kell végezni. Bizonyos esetekben azonban gazdaságtalanul nagy taplszélesség adódik, a gát kisebb méretekkel is statikailag állékony maradna. A hidraulikai állékonyságot, illetve a biztonsági előírások teljesítését ez esetben célszerű olyan szivárgásgátló vagy szabályozó szerkezetekkel (pl. résfal, injektált függöny, szivárgó, stb.) biztosítani, amelyek gazdaságosabb mé- retkialakitást eredményeznek. A rétegfelszakadás elleni biztonságot a 3.36 fejezetben foglaltak szerint kell kimutatni. Talajvizszint emelkedés várható a mentettoldali völgyrészen, ha a gát alatt átszivárgó viz mennyisége ezt lehetővé teszi, ill. ha megfelelő szivárgó hálózat kiépítésével nem gondoskodunk a szivárgó vizek összegyűjtéséről és befogadóba való vezetéséről. Völgyzárógátak mentettoldali rézsulábjának környezetében - ameny- nviben a vizvezető réteg nincs lezárva, és ha a vizvezető réteg a tározótérbe kiékelődött - buzgárveszély léphet fel. Buzgárnak nevezik a mentettoldali rézsülábnál megjelenő, anyagot növekvő mennyiségben kihordó vizfeltörést, amely a kötött fedőréteg alatti jobb vizvezető rétegből táp58 i