Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek - Dombvidéki tározók. Tervezési segédlet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
3. A TÁROZÓ TERVEZÉSE
3.374 Szivárgáshidraulikai vizsgálatok "Földanyagu völgyzárőgátakkal kapcsolatos szivárgáshidraulikai vizsgálatok az állékonysággal összefüggő ellenőrző számitások szerves részét képezik. A gáttest állékonysága ugyanis nagymértékben függ attól, hogy az üzemelés különbözq fázisaiban létrejövő szivárgási jellemzők számszerűen miként alakulnak és hatásuk megfelelő biztonsággal még eltűrhető-e. A gáttesten kialakuló szivárgási jelenségek közül- a szivárgási görbe,- az átszivárgó vízhozam,- a vizkilépési hely környezetében kialakuló hidraulikai gradiens határozandó meg. A gát alatti talajrétegekben vizsgálni szükséges- az átszivárgó vizhozamot,- a hidraulikai gradiens nagyságát,- a rétegfelszakadással szembeni biztonságot. Elemezni kell a mentett oldali területen felléphető talajviszint emelkedés lehetőségt, a talaj buzgárosodásra való hajlamát, stb. A szivárgási görbe alakját a 3.35. fejezetben már meghatároztuk, hiszen ennek híján a gáttest állékonysági vizsgálatát el sem tudtuk volna végezni. A gáttesten átszivárgó vizhozamot a q = k y0 (3-48) összefüggés segítségével számíthatjuk, ahol k - a töltéstest szivárgási tényezőjét, y0 - a mértékadó vizoszlopmagasság és a gát geometriai adataiból számithatő tényező (1. 3-11. egyenlet). A (3-48) képlet az 1 fm hosszon átszivárgó legnagyobb vizhozamot adja meg. A teljes völgyzárógáton átszivárgó vizhozamot úgy kaphatjuk meg, ha a gátat szivárgás szempontjából egyenértékű részekre bontjuk, majd a geometriai jellemzők és az adott helyen mérhető mértékadó vizoszlopmagasság figyelembevételével a jellemző paramétereket meghatározzuk, és igy a számítható részvizhozamokat összegezzük. A részekre bontást célszerű az esetleg tervezendő szivárgást szabályozó szerkezetekkel összhangban felvenni. A kilépő gradiens átlagos közelitő értékét az lk = k . q hM P Pm (3-49) 56
