Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

2. Duzzasztóművek

A szivárgás csökkentés vagy gátlás céljára épülő résfal esetében elő­re meg kell tervezni, hogy a résfallal szemben milyen vizzárősági követel­ményt támasztunk. Az anyag- és építéstechnológiát ennek figyelembevételé­vel kell összeállítani (a résfal nem vizzáről). Szólni kell arról, hogy vízzáró résfal készítés esetén mennyire fontos a helyes kivitel. Gyakran hivatkoznak arra, hogy a résfal építésénél nem le­het a vizzárőság szempontjából különösebb baj, hiszen a résiszap (zagy), ill. a szuszpenzióból kiváló és a rés földfalaira tapadó vékony gél (vagy film) réteg nemcsak a zagynak a talajba történő beszivárgását, hanem az elkészült és megszilárdult résfalon való átszivárgást is megakadályozza. Kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a szóbanforgó filmszerű réteg áteresztő- képessége bizonyos kémiai átalakulások következtében nem stabil, rövid idő alatt elbomlik. A kivitel hibája az is, hogy a résiszap készítésénél vagy a résfal építésekor gondatlanul járnak el, emiatt a rés több helyen beomlik "ablakos" lesz. A résromlások helyén a talaj az eredeti, vagy még áteresz- több volta következtében a vizet átengedi. Eredménye a felhajtóerő növeke­dése (sokszor tűrhetetlen szintet is elérhet), a kilépési gradiens káros vál­tozása. A résromlások különösen a műtárgy alapozási síkja környezetében veszélyesek, hiszen éppen a legrövidebb áramvonal kialakulása helyén rövi­dítik a szivárgási úthosszát. A résfal felső, általában mintegy 50 cm-es részét utólag eltávolítják és megfelelően vízzáró, helyszínen készült betonnal pótolják. Ennek az az oka, hogy a felső résfalrész a tömörödés hiánya miatt az előírtnál vízát­eresztőbb. Vizzáróság szempontjából mindig kényes helynek számit az építési technológiából adódó résfalmezők találkozási pontja. Ez azonban gondos ki­vitelnél nem jelenthet számottevő problémát. A kész résbeton szilárdságát általában B 140 jelűnél nem lehet maga­sabbra értékelni, még akkor sem, ha ezt meghaladó mennyiségű cementből és jobb adalékanyagból készült. Résfalas szivárgáscsökkentő rendszer helyszínrajzi és mélységbeli el­helyezésére vonatkozóan lényegében a szádfalaknál mondottak az érvénye­sek, de ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szádfallal szemben a résfal nem vízzáró. Résfalas szivárgáscsökkentést láthatunk a 2-45. ábrán. Erősen vízáteresztő talajok /k = 10"2 - 10'4 m/s/ esetében és amikor a vízzáró réteg igen nagy mélységben lelhető fel (pl. a Duna felső szakaszán) csak injektálással lehet elérni, hogy a síkalapozás részére víztelenített mun­kateret lehessen biztosítani. Injektálást használnak még a vízzáró réteg tel­jes lezárására, építési hibák, más rendellenességek utólagos javítására stb. Maga az injektálás úgy történik, hogy kettős védőcső alkalmazása mel­lett a talajt a szükséges mélységig átfúrják, majd kavicsolást alkalmaznak. A furatba engedett injektáló cső a visszahúzott köpenycső alatti talajrétegbe 5-10 at nyomással préseli be az injektálandó anyagot. Az anyagot mindig- 92 -

Next

/
Thumbnails
Contents