Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

2. Duzzasztóművek

ha

t 2 — 0,5 /d2 + d3/f akkor ^v2 - °Megjegyezzük, amikor csak egy szádfal van, akkor is értelemszerűen a /2-2/, ill. /2-3/ képletet kell használni. Ha nincs szádfal, vagyis d^ =

= d2= 0, akkor

r =— és ^vl m2

t2

r = —_

v2 M3 •

A hidrodinamikai felhajtóerő körvonalrajz mentén való megoszlását a /2-1/ képlet segítségével számíthatjuk. Az egyes mütárgyelemek kezdő és végpontjainál kialakuló nyomást úgy kapjuk meg, hogy a felviz szintjétől kiindulva az egyes elemek végpontjáig kialakuló és a /2-1/ képlettel számítható nyomásesést rendre levonjuk. A felhajtóerő teljes nagyságát a talpsik és a hidrodinamikai felhajtóerő ábra közötti terület adja meg (1. 2-57/b. ábrát).

7.712 Az átszivárgó vízhozam számítása 2

Az átszivárgó vízhozamot is meghatározhatjuk az ellenállási tényezők módszerével a

q ■ ~ÍTk /2-4/

összefüggéssel, ahol

q í—— ) az 1 m széles műtárgy szakasz alatt átszivárgó vízhozam,

H /m/ a fel- és az alvizszint közötti különbség,

2 /1/ az ellenállási tényezők összege, Mt~vel számítva.

A műtárgyat oldalirányba megkerülő szivárgásnál az előzőekben ismertetett eljárások bizonyos módosításra szorulnak. Ez elsősorban az átszivárgó viz mennyiségére vonatkozik. A megkerülő szivárgás háromdimenziós jellegének vizsgálatára vonatkozó kísérletek szerint például az oldal78