Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

2. Duzzasztóművek

Az építményekre ható hidrodinamikai felhajtóerő számszerű értékének meghatározására több módszer ismeretes. Ezek közül a gyakrabban alkalmazottak a Bligh és Lane, valamint a potenciálos síkmozgás elmélete alapján a hidromechanikában levezetett módszerek. Az elméletileg szabatos eljárások a gyakorlatban alig terjedtek el, részben bonyolultságuk, részben a gyakorlati igényeket ki nem elégítő voltuk miatt. Bonyolultabb körvonalrajzu műtárgyakra ezideig nincs elméletileg exakt eljárás.

Az említett nehézségek miatt a gyakorlatban még jelenleg is sokszor a Lane és a Bligh eljárást alkalmazzák, sőt az MSZ 15221-69. sz. "Szivárgások vizsgálata építményeket határoló talajrétegekben" c. fejezete is ezt a módszert ajánlja. A ma már lényegében klasszikusnak számitó és kissé tul73

2-57/a. ábra

A hidrosztatikai (a) és a hidrodinamikai felhajtóerő (b) értelmezése